Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Nyéki Méhes Mózes: Csallóköz könnye és mosolya

NYÉKI MÉHES MÓZES JÓ, HOGY NINCS KEREKE A FÖLDNEK Egy népnek sem ment talán oly könnyen az államalakítás, mint a cseheknek Trianon alapján. És vájjon, ki gondolt volna ott arra, hogy az a honbiztosítéknak vélt eljárás, mellyel az ősi magyar földre és birtokra telepeseket ültetett be az új nagyhatalom, nem hozhat dicsőséget és áldást a cseh államra, meg az új birtokosokra, már csak a temérdek igazságtalanság miatt fakadt sok átokért sem. Nem jutott ez senki eszébe s éppen azért a jövőt rózsaszínben látva, boldogan jöttek a cseh hegyek földéhes légionistái a magyar Kánaánban nyert új birtokaikra. Dagadtra tömött pénztárcájuk erejével házat építtettek a magyaroktól elvett földre, nagyobb biztonság okáért magas drótkerítést is csináltattak a ház körül, örültek a dúsan termő határnak, mert otthon, a cseh hegyek között nem vethettek mást a földjükbe, legfeljebb bukfencet, mert az olyan rossz talaj volt, hogy abban még a giliszta se termett meg. Az Érc-hegység kövei között a málna is csak ősszel ért be s amikor egyszer szőlőt telepítettek egy napsütötte hegyoldalon, olyan savanyú fürtöket szedtek róla, hogy bizony a kóstolgató darázs is borzongva menekült tőle. Ezért aztán nagy úrnak érezte magát itt minden telepes, s amikor egy Csallóközbe jött cseh légionista háza körül már termő gyümölcsfa díszlett és édes szőlő is volt bőven, — amire itt szívesen jártak a darazsak — s amikor nyolcvan hold föld szántóról ezer métermázsa gabona került a magtárba, az új birtokos a magyar szót törve dicsekedett a földnélküli szomszédjának: — No hogy úgy-e szíp birtokot megcsináltam én itt? Van neki minden, csak hiba az, hogy jó barátok nem megvannak. — Nem mondom, szép birtok, meg kell adni. Csak az a jó nekünk, és az a kár magának szomszéd, hogy nincsen a földnek kereke — szólt a magyar fejcsóválás közben. — Nem írtek, nem írtek . .. Mire megvolnának a földnek kerekek? — Hogy miért? Hát nem kár ez magának, hogy nem tolhatja el magával ezt a birtokot Prága mellé? Szerencse, hogy a légionista nem értette meg a felelet értelmét, mert különben könnyen cseh igazságszolgáltatás elé került volna a magyarunk. Csak akkor fogta fel a mondás jelentőségét, amikor telerakott lovasszekéren szaladt a magyar katonák elől, hogy milyen igaza is volt a szomszédjának. NEM CSALNAK A SZÁMOK Mikor az eucharisztikus ünnepségek folytak hazánkban, a cseh állam akkor képzelte magát a legerősebbnek, pedig az elmúlás szele már suhogott 210