Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Sellyey József: A felvidéki falu lelke

A FELVIDÉKI FALU LELKE mellveregetésen túl benne van az önérzet is, hiszen aki mondja, már meg­mutatta, hogy idegen környezetben is meg tudja tartani fajiságát, sajátos kultúráját. Állítás is van benne, olyan, hogy a magyar faji jelleg meghatá­rozása az ő korszerűségének betudása nélkül hiányos. Ha felvidéki magyar paraszt mondja: földreform — abban az ő szavában korszerű kívánalom van a magyar élet egyeteme felé. En nem merném jogtalannak mondani ama kívánalmakat, mert lám, idegen államban ez a parasztság feladta azt azért, hogy megnövessze az egyetemes magyar politikai kívánalom: a reví­zióért való kiállás tömegerejét. Tájékán a revizió megtörtént, most benne megnőtt a korszerű paraszt a rajongott magyar haza földjén. Talán, mert hangosabban mutatja magát korszerűnek, mint a magyar tájon ezidáig szokásban volt, azért látja, hogy kissé még bizalmatlanok vele szemben. De ő tudja, mindez mellékes az alapelv mellett, mely így szól: a fajta örök. A fajta megtartója pedig a parasztság, mert magyarul élte év­századait, magyarul élésre neveli ivadékait. Ez a tudatosság jelenti a felvidéki falu lelkét. 183

Next

/
Oldalképek
Tartalom