Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve

RÁDY ELEMÉR nevezett lex Dérer-Szent-lvány, amely mindazoknak igényt adott az állam­polgárság megszerzésére, akik 1906 óta megszakítás nélkül Szlovákia terüle­tén laktak. A legfelsőbb közigazgatási bíróság azonban úgy interpretálta ezt a törvényt, hogy elveszti ezt a jogigényét az, aki valamely községben már kérte az állampolgári kötelékbe való felvételt. A lex Dérer következtében a hontalanok száma csökkent, de az 1930. évi népszámláláskor a Felvidéken még mindig közel 76.000 magyar ember ette a hontalanok keserű kenyerét. Ezek az intézkedések, állampolgárságmegvonások kétségtelenül arra voltak jók, hogy a rendszer szempontjából nem kívánatos elemeket vagy elhallgat­tassák, vagy egyszerűen kiutasítsák. De ezen túl az egész magyar népkollek­tivum szempontjából is súlyos károkat okoztak nemcsak azáltal, hogy több vezetésre hívatott politikus, mint amilyen Körmendy-Ékes Lajos, Tóbler János, Pap Antal ungvári görögkatolikus püspök, Palkovics Viktor, és mások elvesztek a kisebbségi élet számára, hanem a nagyszámú magyar hon­talannal csökkent a magyarság arányszáma és esett azoknak a szavazóknak a száma, akik a magyarság parlamenti képviseletét növelhették volna. A kormány tervszerű magyarellenes politikájának egy másik prakti­kája a nyelv jogok kijátszása volt. A nyelvtörvény végrehajtásáról szóló ren­delet a kisebbségek nyelvhasználati jogait csak ott biztosította, ahol a kisebb­ség egy-egy bírósági kerületben elérte a 20 százalékos arányszámot. Ezen az alapon magyar lett volna a pozsonyi, nyitrai, kassai, gálszécsi és rimaszom­bati bírósági kerület is, a kormány azonban ezekhez a magyar kerületekhez egész sor szlovák községet csapott hozzá, viszont magyar községeket kapcsolt át szlovák járásokhoz. így történt meg, hogy Szlovákia bírósági kerületek szerinti beosztása éppen olyan geográfiai szörny lett, mint amilyen maga az elnyújtott csehszlovák állam. A feleknek órák hosszat kellett szekerezniök, ha a bírósághoz akartak fordulni igazukért. De ez a lehetetlen beosztás jó volt arra, hogy a magyarság nyelvjogai a legtöbb helyen illuzóriussá vál­janak. A magyarság felemelte tiltakozó szavát a bíróságoknak ilymódon való beosztása ellen. így a rimaszombati bírói kerület megállapítása ellen Tör­köly József panasszal élt a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz, a döntés azonban egyre húzódott és mire megtörtént, jött az 1930. évi újabb népszám­lálás, amely most már ügyesebb módszerekkel az új beosztású bírósági járásban is biztosította a csehszlovák elemnek a magyarság nyelvi jogait kizáró szupremáciáját. 1921 szeptemberében a cseh politika irányításában ismét változás követ­kezett be. Ekkor ugyanis az öt legnagyobb cseh pártból nemzeti koalíció alakult. A kormány élére Benes Ede rövid miniszterelnöksége után Švehla Antal, az agrárpárt vezére került. A nemzeti koalició a hivatalnokkormány­nál is türelmetlenebb nemzetiségi politikát folytatott. Egymást követték a 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom