Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

gez. Felesége: Seffer Ilona, gyermeke (első nejétől): Borbála. Turjanica János vendéglős, Szolyva­1897-ben. szül. Kis szolyván. Iskolázása után kitanulta a vasesztergályos ipart­1916-ban had'ba vonult, a műszaki csa­patoknál, majd az autó,soknál szolgált, azután az olasz fronton harcolt tizedesi rangban. Leszerelése után a Szolyva­.gyárban, majd Prágában dolgozott. Ké­-sőbh baleset érte s e -miatt abbahagyta iparát és áttért a vendéglősi szakmá­ra. Több helyen működött, míg végre Szolyván megalapította saját vendéglő­jét. Az ukránok állandóan zaklatták magyarsága miatt. Felesége: Palotai Te­réz. Turjanica Mihály kisbirtokos, Ignéc­Itt szül. 1898-ban. Résztvett a világ­háborúban és 18 hónapon át az orosz és román fronton küzdött, két ízben megsebesült. Kisezüst és 'bronz vitézségi éremmel tüntették ki. Önállóan gazdál­kodik. Volt községi pénztáros. Neje: Popóvics Mária, gyermekei: László, An­na, Mária és Ilona. Turjáncsik András tanitó, Felsőverec­ke. 1913-ban szül. Alsógerebenben.! Mun­kácson érettségizett a reálgimnázium­ban, az átképző tanfolyamot 1937-ben végezte. Pedagógiai működését Felső­hidegpatakon kezdte, azután Lazánszki­ban,, Perekrasznán, Ábránkán, Alsóverec­kén és Volócon tanított. 1939-hen he­lyezték át a felsővereckei áll. isko-< Iához osztálytanítónak. Turkus László gazdálkodó, Középap­-sa. Itt szül. 1897-ben. Jelenleg 12 hol-f don gazdálkodik. A világháborúban 1916—18-ban szakaszvezetői ranggal az orosz és olasz fronton küzdött. Kitünteté­sei: nagyezüst és bronz v. é y Kcsk 1., vitézjelölt. Kilenc éven át a -magyar párt alelnöke volt. 193:9 márciusában II. biró lett. Neje: Lapáczi Anna, ne­voltfia: Tasken Flórián próbacsendőr. Tuták Béla volt kántortanító, Für. 1879-ben szül. Udvardon. A képzőt Léván végezte 1900-ban. Bánkeszin kezd­te el pedagógiai működését, 1901-ben került Fürre kántortanítónak- Résztvett a világháborúban, az orosz fronton har­colt és 24 hónapi hadifogságot szen­vedett. 1921-ben a harctéren szerzett betegsége következtében meghalt. Öz­vegye: Erőss Mjária, aki férjhezmené­séig mint postamester Fürön teljesített szolgálatot. Tyukos Ferenc mechanikus, elektro­technikus és géplakatos m., Vágsellye. Itt szül. 1896-ban. Iskolázása után ki­tanulta mesterségét, technológiai tanfo­lyamot is végzett. 1925-ben önállósí­totta magát. Üzeme géperőre van be­rendezve. Két alkalmazottja van. Részt­vett a világháborúban, az orosz fron­ton küzdött és hadifogságot is szen­vedett. Neje: Barta Margit, gyerme­kei: József és Ferenc. Dr.- U du t Mihály körorvos, Volóc. 1906-ban szül. Szentmiklóson. A gim­náziumot Munkácson, az orvosegyetemet Prágában végezte. Oklevelét 1934-ben kapta. Az ungvári katonai kórházban mint alorvos működött, majd ezredor­vos lett a beregszászá cseh huszárez­redben. 1935-ben főhadnaggyá léptet­ték elő. Huszton a (zászlóalj orvosa volt, 1939-ben körorvossá nevezték ki Vo­lócra. Udvaros Ferenc cementgyáros, Zsi­gárd. Itt szül. 1901-ben. Iskolázása után kitanulta a cementgyártást. 1930-ban lett önálló mester. Mészgyári igazgatósági tag. Felesége: Nagy Ilona, leánya: Tilda. Udvaros Géza fűrésztelepe — Zsŕ gárd. Az 1927-ben alapított fatelepet 1932-ben bővítették ki fűrészteleppé, amely 30 lóerős szívógázmotorral van felszerelve. Egy álló és egy fekvő fű­része van. Udvaros Géza fűrésztelep-tulajdonos, és gazdálkodó, Zsigárd 1. Itt szül. 1890­ben. 1927 óta önálló gazda s ekkoť létesítette fakereskedését és fűrésztele­pét. Végigküzdötte a világháborút az orosz, szerb és olasz fronton, egyszer megsebesült. Felesége: Izsók Ida, fia: Tibor. Édesapja, Károly, az Egyesült Maear Párt helyi elnöke. Nejének nagyapja, I. Ferenc Józseftől arany érmet kapott, mert mint bíró, meg­mentette a községet az 1 árvíztől. Udvaros Károly gazdálkodó, Zsigárd. Itt szül. 1863-ban. 1892-ben lett önálló gazda, jelenleg gyermekeinél él. Négy és fél éven át a bírói tisztet viselte. Lovaival Prágában, Pozsonyban és még töb'b kiállításon díjakat és aranyérme­— 200 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom