Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Bükki tájak

ember nem képes megállapítani, vájjon a megnyilvánult archaizáló művészetnek, tervezésnek, kivitelnek, vagy a környezetét átalakító s a hatalmas építkezést megfelelő miliőbe" állító tehetségnek nyujtsa-e az elismerés pálmáját. A külső képekkel tökéletes összhangban áll a palota belső képe. Egyenesen kápráztató, 'miikét itt lát az ember. Csodatermek. A fafaragó és szobrász művészetnek, az üveg- és freskófestészetnek, rjtkán láthatott remekei. Pazar berendezések. Főúri lakosztályok. Tündéri kilátást nyújtó: erkélyek. Szinte nem is mer itt szabadón mozogni az egyszerű, poigári környezethez szokott ember és úgy érzi, hogy ezek a mindenben elsőrangú, mindenben művészi, mindenben fényűzést kereső aíkotások túlságosan kimagaslanak egy csonka, anyagiakkal hüzdő ország gazdasági keretéből. Ami a palotát körülvevő áíomszerüen szép parkokat, geometriai formákba zárt dússzínű virágágyakat, a régi tufaterületek, börcök, szakadékok, barlangok, pompásan idomított vízesések elrendezését s a meglevő tájkeretbe való illesztését illeti, itt is csak a lieg szebbet, a legcsodálnivalóbbat észlelhetjük. A függőkertek alatti Anna tufabarlang; labirintszerü tekervényei, ritkaérdékességü groťtái, lépcsői, misztikus világítású termtei, tovább a Palota és Lillaszálló közötti szakaszban a hiűútról nyíló Szent István cseppkőbarlang megállásra késztető stalagmitjei, staiatíkjei, melyek kristálylapocskái a rájuktűző villanyfényben úgy ragyognak, mint a regebeli tündérek

1 karbunkulus palotái-, a 42 ezer hold területű kincstári erdőből köröskörül kiemelkedő kilátócsúcsok és kirándulóhelyek bősége, Lillafüredet és környékét olyan mindenképen elsőrendű látványossággá, turisztikai eídórádóvá avatják, melyet egy magyar embernek sem volna szabad föl keresetlen ül hagyni. Lillafüredtől keletre, a Szinva regényes völgyének rendkívül érdekes fekvésű hegysége Hámor, mely a köröskörül zárt, amfiteátrumszerűen emelkedői magas hegyek alkotta katlan fenekén úgy helyezkedik el, mint egy mély, mohával párnázott doboz közepére állított játékfalu. Valamikor, csaknem 200 év előtt, itt állottak a magukí korában híres vasolvasztó kemencék és ércöntő kohók, melyek zajukkal betöltötték az egész völgyet. Ezekből a kohókból fejlődött ki a kontinensszerte ismert diósgyőri vasgyár, mely ma egyiké hazánk legnagyobb vasipari telepeinek. A telepen, melynek üzeme az olvasztó-, acél-, henger- és megmunkáló művekből áll, 6500—7000 munkás dolgozik, kik az egész világon első kert város jellegű, csinos, egészséges házakban laknak. Maga a telep közigazgatásilag Diósgyőr községhez tartozik. Diósgyőr ugyancsak a Szinva völgyében, pompás, dé hellye l-heííy|elj karsztosodásra hajló hegyek kiszélesedő völgyében fekszik. A többi mint húszezer lakost számláló község legnevezetesebb műemléke a hajdani várkastély, mely a Főtértől pár száz méternyire, romokbál roskadtan századok óta várja végleges elmúlását. Diósgyőr, a középkori Gye ürü, valaha, az ősidőben, a Szinva elmocsarasított ágától körülvett kőralakú földvár volt, melyet hogy melyik' erre tanyázó nép erősített meg, azt ezideig

1 nem tudta kikutatni a történettudomány. — 357 —