Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

miközben résztvett a boszniai hadjáratban, a Máv. szolgálatába lépett és ott 27 éven át 1912-ig teljesített szolgálatot. Városi képviselő, a vármegye törvh. bizottság volt tagja. A rk. egyház főgondnoka. Neje Weinzauch Klá; ra, gyermekei: Margit, Katalin Anna, Ferenc és Péter. Egenberger Károly vendéglős, Uszor. 1880-ban Eierscheímban (Németország) született, a mészáros és : hentes , ipart majd a vendéglős ipart tanulta, több helyen volt segéd. 1915-ben hadbavonult, az orosz és olasz fronton küzdött br. v. é. és vaskereszt (kitüntetéssel. 1913-ban le*t önálló vendéglős Felsőerdőfalván, majd Szepesszombaton bérelte a városi vendéglőt, 1922 ótta Uszoron van vendéglője. Neje: Gyurkovics Irén. Egressy György gkat. esperes-lelkész, Bedőháza. 1901-ben sz. Zárnyán. Beregszászon érettségizett, a teológiát Ungváron végezte. 1926-ban szentelték pappá. Huszton volt káplán, majd Száldoboson lelkész. 1933 óta működik Bedőházán, 1936-ban nevezték ki esperessé. A helyi Fogy. Szövetkezet ügyv. elnöke. A Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az ukrán éra alatt üldözésben volt része. A visszacsatoláskor nagy szolgálatot tett a magyarságnak. Neje: Jeney Márta, gyermekei: Emil és György. Egressy János gkat. főesperes, Técső. 1858-ban szül. Tereckén ősi nemesi családból. A teológiát Ungváron végezte. Mint káplán Nagyszőllősön és Rónaszéken működött, majd técsői lelkész lett, ahol már 48 éve áll az egyház élén. 1896-ban esperessé, 1922-ben főesperessé nevezték ki. Gyermekei: Gyula ungvári ügyvéd, Olga férjezett, Endre Hangya tisztviselő. Fiai résztvettek a világháborúban. Egressy János gkat. lelkész,. Tiszabogdány. 1898-ban szül. Zárnyán. A teologiát Ungváron végezte, 1924-ben szentelték pappá. 1927 óta tiszabogdányi lelkész, azelőtt Kökényesen, Ilhoczon és Gányán működött. Hazafias magatartása miatt a csehek bebörtönözték. Községi képviselő, a Hitelszövetkezet vezetője, a Levente Egyesület elnöke. Neje: Mikita Ilona, gyermekei: Mária, István és Emil. egresi és sósvári dr. Egressy János volt ügyvéd és földbirtokos, Huszt. 1885-ben szül. Rónaszéken ősi nemesi családból. Atyja gkat. vikárius 'violt. ö maga a budapesti egyetemen tanult, ott szerezte doktori diplomáját, ügyvédi vizsgát pedig Marosvásárhelyen tett. 1913-ban nyitott ügyvédi irodát Huszton és 1936-ban bekövetkezett haláláig itt működött. A világháborúban mint tüzérfőhadnagy a szerb és montenegrói fronton küzdött, majd Belgrádban jogügyi tanácsiadó lett. Kitüntetései: kor. arany érdemkereszt, kétszer arany signum laudis a kardokkal, kisezüst v. é-, Kcsk. Belgrádból Újvidékre át mentett kétmillió koronát. A megszállás alatt megőrizte magyarságát. Neje: apsai Dán Izabella, egy fia maradt: dr. György ügyvédjelölt. Egressy Mihály gkat. lelkész, Veléte 1904-ben született Bereznán ősi nemesi családból. Atyja és nagyatyja is lelkész volt. A középiskolát és a teológiát Ungváron végezte. Négy évig a prágai központi egyetemen tanult. 1929-ben szentelték pappá. Először Bruszturán volt lelkész, 1932 óta pedig Velétén működik. Az ő vezetésével az ukrán uralom végén lefegyverezték a Szics-gár distákat. Felszerelésüket és lőszerüket átadták a bevonuló magyar csapatoknak. Felesége Azary Ilona, gyermekei: Mihály, Mária és Pál. Egfy János autóbusz-vállalkozó, TaL lós. 1895-ben született P.-Vezekényben régi nemesi törzsből, ahol apja, néhai E. Imre postamester volt. 1915-től kezdve négy fronton végigküzdötte a világháborút. Leszerelése után gazdasági intéző lett. 1928-ban megalapitotta galánta—tallósi autóbuszüzemét. Előbb galánta—dunaszerdaheiyi járata volt, de ezt a csehek mugszüntették hazafias magatartása miatt. Neje Kaprinay Gizella, gyermekei: Frigyes, Mária, Lujza és Ferenc. Dr. Einczig Izidor ügyvéd és birtokos, Ilosva. 1879-ben született Beregszászon. Elődei az 1700-as években telepedtek le itt. Munkácson érettségizett, a jogot Kolozsváron és. Márama— 44 —