Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Királylehotától Poprádig

önállóságukat, hogy még, a XVII. század közepén is tiltakoztak az ellen, hogy velők az ősmagyar lakosság egyenlő jogokat élvezhessen. A XIII. század végén Rozsnyó, Ladomér esztergomi érsek birtoka. Nagy Lajos 1351-ben a királyi városok sorába emelte s régi kiváltságaiban megerősítette. Ugyanezt tette Zsigmond 1410-ben és II. Ulászló 1496-ban. Régi várát, meíy a Sajó partján, a mai temető helyén feküdt, a XV. század

1 közepén a husziták foglalták el. Innen zsarolták, pusztították a vidéket, míg Hunyadi Mátyás ki nem söpörte őket la tájról. A törökök uralma idején sokat szenvedett. Majd a vallási villongások zavarták nyugalmát. A Wesselényi-féle szabadságmozgalom' idején többször volt országos összejöveteék színhelye s 1646-ban hat felsőmagyarországi vármegye nemessége gyűlésezett falai kőzött. 1706 november közepétől karácsonyig, a Krasznahorka várában lakó II. Rákóczi Ferenc fejedelem innen intézte a felkelés ügyét, meíy mikor efbukott, Rozsnyóra is a kellemetlenségek özönét zúdította. A szatmári békekötés után Viard császári vezér cserepárjai száilíák meg, kik sáskárajként taroltak le benne és körülötte mindént s tették lakosait tatárnál, töröknél is kegyetlenebbül kifosztott szolgákká. 1776-ban Mária Terézia királynő püspöki várossá emelte, mikoris az óriási kiterjedésül esztergomi egyházmegyéből kiszakított új egyházmegye eHső püspökéül Galgóczy János nagyprépostot nevezte ki. Hogyan lett a német Rozsnyóból magyar Rozsnyó? Bizony nem tudjuk, Nem vette észre senki. Kitermelte az idő. A magyar Géniusz csodatevő ereje. A sok tőzsgyökeres német családnak ma már csak a neve utal a német származásra, s magyar érzésben nemi tartja magát hátrább állónak a debreceni vagy kecskeméti cívisnél. A kis városka jellemzését pompásan sikerült miniatűrben örökíti meg Márai Sándor, a finomtollu író, kinek munkájából álljon itt ez a beszédes leírás: ...a város hajlama és igénye szerint, nem éri be a szereppel, hogy lakosai ércet bányásszanak a környék hegyeiben, Rozsnyó, évszázadok' óta büszke arra, hogy nemcsak vasércet tud olvasztani, hanem ért a legnemesebb és leginkább ellenálló anyag olvasztásához és megmunkálásához: Rozsnyó ért az emberi lélekhez. Tud nevelni. Hajlama éstehetsége van hozzá. A század elején a kis város alig hat-hétezer lelket számlál. De évszázados falai között tizenkét iskölát talál az idegen. Köztük az országos hírű premontrei katholikus főgimnáziumot. Rozsnyó, évszázadokon át, a magyar értelmiség nemzedékeit nevelte. A szellem, mely e felvidéki városból szivárgott az országba, Rákóczi szelleme volt: európai, keresztény és magyar szellem. Különb »kivitele« magyar városnak ma sem lehet a világi versenyben. Rozsnyóra négyszáz év óta jártak tanulni a Felvidék gyermekei. A gazdag, a dicső, a hatalmas történelmi városok rangsorábán Rozsnyó ugyan elmaradt, de nem maradt el abban a szellemi rangsorban, mely a városok legtitkosabb kiváltságát bizonyítja. Rozsnyó, magánosan élt a völgyben, a történelem országútja mellett. Ez volt a végzete, de ez volt a szerencséje is. A város látott kemény és sötét napokat Mo-» hács után, Rákóczi szsabadságharca után. Szegény és csendes maradt az időben, mely nem kímélte kegyetlen és nyers szeszélyeivel, de jném adta föl soha szellemi rangját. Rozsnyón a legsötétebb magyar időbein is tanították és magyar műveltséget nyestek, oltottak, csinosí— 289 — 10