Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Trncséntől Nagybitsségig

gyei föld re menekülni. Közben a Rudolf királyt körülvevő kamarila törvénytelenségei rniatt a magyar földön kitört a nemzeti ,elégületlenség* Bocs'kay Istvánnal élén a nemzet jobbjai fegyvert fogtak az alkotmány és vallásszabadság védelmére. Ezek között volt a hazába visszatért! illésházy is. v \ A sikert arató nemzeti küzdelmet az 1606-iki bécsi béke tetőztel be. II. Mátyás új és pártatlan vizsgálatot rendelt eí Illésházy ellen, kinek' teljes ártatlansága kiderülvén, meghurcolása méltó elégtételéül a nemzeti párt 1608-ban a pozsonyi országgyűlésen nádorrá, Liptó és Trencsén megyék örökös főispánjává választotta. Az első és legnagyobb Illésházy emlékét több címer őrzi a várban. Legépebb ezek közül a délnyugati kapu fölötti Pálffy-illésházy-címer, melynek hosszú latin felirata a következő szöveggel ma is jól olvasható:.. - > ...»Spectábilis Magnus Dominus Comes Stephanus de llíésháza Palatínus Regni Hungáriáé Iudex Cummorum ac Comitatum Trincin et Lypto Comes Sac. Reg. Mathis Mathiae 2-di Regis Hungáriáé. 2 C, Consiliarius et Per Hungáriám Locumfeneus, 2 C. ac Catharina Páífy de Erdőd Consors-fecerunt. MDCIX.«... A vár alatti város a vallási és nemzeti küzdelmek alatt sokat szenvedett. Hol Bocskay-Bethlen hadai, hol az osztrák zsoldoshadak puszftították. 1622-ben egy ideig itt őrizték az Ecsed várából elhozott magyar koronát is, mígnem: azt Pálffy István újra Pozsonyba szállítottam A kuruc-labanc háborúk idején Rákóczi hadai ostromolták, de nem bírták vele. Sok százados életében ez volt az utolsó nagy ostrom^; mely után elérte a várak közös sorsa: a pusztulás. 18212-ben Illésházy^ István gróf, évi ötvenezer forint életjáradékért Sina György bárónak adta el. Ma, egy-két bástyán, bolthajtásos helyiségen, földalatti kazamatán, kúton és az úgynevezett Mátyus tornyqn kivül, ép helyiség nincs a rop.1 pant területet elfoglaló várban. * Megismervén a vár vázlatos történetét, járjuk be a romokat s ,mígj ott bolyongunk a rozoga falak között, merüljünk el a multak emlékéibe. A Vág felőli oldalon, keskeny, fűvel benőtt kőtörmelékes út vezet föl a ,várba, hol először is egy hajdani ágyutoronnyaf találkozunk. Ennekj szűk kapuján át, egy magas fallal elzárt terecskére jutunk, melynek Ívégében állott az emeletes, kapucsarnokos katonai laktanya. Innen erősebben emelkedő, a sívó sziklába vágott, vaskos bástyafalfaf védett út egy kőkeretü kapuval ellátott őrtoronyhoz vezet, melyen átlépve, az alsó vár tágas, fákkal és bokrokkal benőtt, kelet felé erősen emelkíedŐ udvarába érkezünk. ! Az udvar északi falai mellett, az efső, a mi szemünkbe ötlik, aj vár kútját rejtő épület. A sívó sziklába vájt s egészen a Vág szintjéig»; érő, mintegy 200 méter mélységű, 6 méter átmérőjű kutat, a regék híres »szeretők kútját« a XV. század végén Zápolya István, a Vár akkori birtokosa török foglyokkal készíttette, hogy ezzeí bevehetetlenné tegye az amúgy is hatalmas sziklavárat. A »Szeretők kútjához« fűződő regét ugyan ki nem hallotta még? A kőszivü Zápolya feleségének egy Fatime nevű török főúri feány voft ai — 231 — 10