Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Monoktól Kassáig

A családi képtár a képek sorával-, a díszterem kincseket érő gobelinjeivel-, bámulatos szépségű renaissance-kandallóival-, a könyvtár nagyértékű kódexekkel, unikumokkal, súlyos, érckapcsos fó Hán sokká!-, Lorántffy Zsuzsánna híres pataki nyomdájának termékeivel lepi meg a látogatót. A kastély körül százados park terül. Benne óriási famatuzsálemek. Ezek egyike-másika látta Zsuzsánna nagyasszonyt is és árnyékot vetettek a padokra, melyeken valaha a Rákócziak üldögéltek és Zrínyi Ilona vőlegényével, I. Rákóczy Ferenccel, bizonyára szebb jövőrő I álmodozott alattuk, mint amilyet kiszabott számára a kegyetlen sors. * Sárospatak másik nevezetessége a református főiskola. Az iskola helyén a XIII—XV. századokban a ferences apácák (sororeS tertiae regulae) kolostora s nem messze tőle az ágostoniak zárdája állott. Ez utóbbiban volt elhelyezve középkori híres iskolája, melyben a XV. század végén a jeles Kisvárdái János mester tanított s 1489-ben tanítványai között látta Szálkái Lászlót, a későbbi esztergomi érseket is, kinek Patakon írt leckekönyvét az esztergomi székesegyház könyvtára ma is őrzi. A mohácsi csata után, mikor Patáknak a reformációhoz csatlakozott Perényi Péter lett az ura, s a ferencesek kolostorának tagjai közül is többen az új tanok híveivé lettek, a feloszlatott zárda főnökének, Kopácsy Istvánnak vezetése alatt, 1530-ban, a reformáció szellemében kezdte meg működését. Bár már maga Perényi Péter is sokat költött az iskolára, de fia, Gábor volt az, ki azt jelentékeny alapítványokkal látta el, a tanárok fizetéséről gondoskodott és elrendelte, hogy az intézetben a görög, héber nyelvet, nemkülönben a bölcsészeti és theologiai tudományokat is tanítsák. A Lorántffyak, Rákóczyak bőkezű gondoskodásában az iskola hírneve egyre emelkedett. 1650-bsn igazgatójául nyerte az európai hírű pedagógust: Commenius Ámos Jánost, ki új tanítási rendszerével olyan 'mértékben emelte az iskola színvona'át, hogy híre külországokba is eljutott s tanítványai között AngoJ-, Francia-, Lengyel- és Svédországból jött tanulókat is láthatott. Egy évvel később, 1651-bén, az iskolával kapcsolatban I. Rákóczy György és felesége Lorántffy Zsuzsanna áldozatkészségéből a német földről jött Rhenius György vezetése alatt létesült az a híres nyomdía, mely húsz évi fennállása alatt a protestant tizmus érdekeit szolgáló jeles müvek egész sorával gazdagította irodalmukat. A főiskola további virágzását II. Rákóczy György özvegye, a katholikus vallásra visszatért és teljesen a jezsuiták hatása alá került Báthory Zsófia akasztotta meg, ki 1661-ben a pataki iskola javait lefoglaltátta, majd 1671 oki. 21.-én ostromágyukkal és nagyszámú katonasággal kényszeríttette a tanárokat és tanulókat elhagyni a várost. A tanulók most Pósaházy és Buzinkay tanárok vezetése alatt megkezdték vándorútjukat. Hányattatásaik közben megfordultak Újfaluban, Kenyéz'őn, Debrecenben, Gyulafehérvárott, Marosvásárhelyen, Vilnányban, Göncön és Kassán, mígnem 32 évig tartó viszontagságos vándorlás után, 1703ban II. Rákóczi Ferenc tábornoka, Orosz Pál, megengedte, hogy Patakra — 422 — 27