Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Balassagyarmattól Pelsőczig

-a tatárjárás után, fölépíttette a hét várat: Csetneket, Berzétét, Sólyomkőt, Pelsőcöt, Szádot, Tornát és Krasznahorkát, melyek' közüí ma már csak Krasznahorka állja úgy ahogy az Idők viharát, Szád és Torna széteső festői rom, míg a többi úgy elpusztult, hogy csak néhány begyepesedet kőhalom jelöli helyét. Pelsőc századokon át Bebek-birtok. A család fénye bearanyozza Vnagát a domini urnot is. Neve közismert a XIII—XV. századok urai előtt s 'vára nem egy esetben volt találkozási helye a felvidéki dinasztáknak, kik itt lázadoztak, szövefkezgettek hol III. Endre, Róbert Károly, hol Zsigmond, vagy I. Ferdinánd ellen és fçzték a tervet Csák Mátéval, Vencellel, Zách Feliciánnaf, a Garákkáí, vagy János király hi vei vei, mert a vérükben volt az ellenzékiség s ha mással nem, önmagukkal viaskodtak s a terebélyesen szétágazó családban szítottak háborút. Az ősük Máté. A sajómenti juhász. Ennek a juhásznak leszármazol a XIV—XV. században már országos tisztségeket, magas hivatalokat betöltő urak. Igy Dombkos, Várad hírneves püspöke. Fia, István, diadalmas csaták hőse, Nagy Lajos király országbírája. László, István fia, 1385-ben Abaúj főispánja, majd Mária királyné tárnokmestere. Detre, • a nádori méltóságától megfosztott hatalmas úr, Zsigmond király engesztelhetetlen ellensége. Ferenc, a mohácsi vész utáni idők királyokkal, hadseregekkel szembeszálló, némettel, törökkel paktáló, mozgalmas életét vérpadon befejező harambasája. A család kihaltával leányágon szállt tovább a birtok. Ugyanis Bebek Kata, az utolsó Bebek András leánya, 1336-ban férjhez ment Perényi Ferenc főtárnokmesterhez, Izabella királyné kedvelt tanácsosához és ezen a címen Pelsőc is Perényi birtokká lett. I. Ferdinánd, mikor János király híveit falai közüí kifüstölte, végvárrá nyilvánította, -megerősítette, de ugylátszik, hitvány őrséget rendelt őrizetére, mert a török 1558-ban könnyűszerrel foglalta el s mert nem volt rá szüksége, .a községgel együtt szétdúlta. Az ősi pelsőci vár helyét ma már nehéz megtalálni, annyira erőt vett rajta az Ido. A községi egy része is más helyen fekszik, mint régen. De épségben áll a XIII századból fennmaradt temploma, melyben a XIV. századfordulón elhunyt Bebek László sírköve állítja meg az jde*gent. A nagy méretű vörösmárvány sírkő középső mezejét a Bebekek *ösi címere, a kettős keresztü, páfmalevefes pajzsu s e fölött egy középkori sisakból kiemelkedett nyitott koronás női fő foglalja el. A kő gót minusculás, azaz csupa kisbetűvel vésett felirata tudatja az utókor•ral, hogy gazdája valaha Zsigmond király feleségének, Nagy Lajos leányának, Mária királynénak a tárnokmestere volt. A községi határában, a Naphegyen, a mult század végén, cseppkőbarlangot fedeztek föl, me'y mindén valószínűség szerint összeköttetésben áll azzai a hatalmas barlangvidékkef, melynek országosan ismert tagjai a közelben levő Szilicei jég!-, s az Aggteleki cseppkőbaríangok. Közvetlenül a község fölött, a Csetnek

7patak és Sajó-bezárta szögben kezdődik a völgyfenékből hirte

ren kiemelkedő, magas falakkal aláeső Pelsőci mészkőfennsík, melyről kirándulásainknak égy másik vonalában fogunk megemlékezni. — 389 —