Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Balassagyarmattól Pelsőczig

A somoskői várhegy oldalában eredő Somos-patak völgyében ereszkedünk le a Salgótarján-füleki országútra, hogy innen a Medves és Ajnácskői hegyek legészakibb nyúlványai között, a Ragyolc-patak partján fekvő Füleket keressük föl. Mivel a közel négy és félezer lakosú község a Budápest-ruttkai és Miskolc-füleki vasútvonalak találkozási pontjánál fekszik, járási székhely s itt van a Kóburgok nagykiterjedésű uradalmainak központja, így sokkal élénkebb, rendezettebb, semhogy azt viszonylag csekély lélekszámánál fogva az ember föltételezné. Közvetlenül a község fölött, egy magános hegykúp emelkedik. Tetejében romok. A rég letűnt idők egyik érdekes és Níóg rádmegy e hajdani életében jelentékeny szerepet vivői váromladéka: Fülek. Már a Krisztus előtti századbkben is állott. Ugyanis valaha erre húzódott a Duna-Tisza közötti szarmata-jazig s a Kárpátok alját lakó kvád

1 törzsek birtoka közötti határ s ennek a határnak a védőimére építették a kvádok bevehetetlen várláncukat, melynek egyijk! tagja a mai füleki vár helyén állott. ! Századok teltek-múltak. A kvád-jazig határ mintha fallá merevedett volna, változatlanul álfta az Idők fordulását. Egyszer csak Kelet felől nagy vihar támadt A vihar ezernyi-ezer mérföldön mozgásba hozta az addig ismeretlen népek tömegeit és száz más határral együtt, elsöpörte a kvád'-jazig határt is. A Kárpátok medencéjében a hunn lett az úr, hogy rövid birtoklás után, miként az égi meteor, a semmiségbe vesszen s az Ipolyi völgyét a nagy germán áradathoz tartozó herulok és longobárdok népe vegye birtokába. Am a herulok és longobárdok törzseit is csakhamar elsöpörte a vihar. A régi nép helyébe az avart sodorta, mely .mint századokkal előbb a hunn, birtokba vette a Kárpát-medencét s bár a hajdani határvárakra mi szüksége sem' volt, megerősítve adta át az utókornak, így élte át <a Ragyofc-patak' fölött emelkedő vár a századokat. Igy került a IX. Század végén a magyarok birtokába. A honfoglaláskor a Gortva-patak felől érkező Huba csapatai jártak erre. A magyar ekkor taposta először Fülek tájékát. Ekkor vette 'birtokába a vidéket s a hajdani kvád, heruf, fongobard, szláv erősség ekkor lett magyar várrá. Füle knek a vezérek és az első Árpádok korabeli történetéről nin-i csenek biztos följegyzéseink. De várát épségben tartani úgy látszik elsőrendű érdek volt mindenha, mert a későbbi századokban mind gyakrabban szerepel a neve. Igaz, nem mindig efőnyösen. így a Xllll. szazad közepén, a tatárjárás utáni szerencsétlen időkben, a környék harambasája: Fulkó lovag, a Gertrud királyné megölésében! részes Simon bán fia, kerítette hatalmába a várat s innen rettegtette a környéket. Hadseregszámba menő bandájával szembeszállt minden hatalommal. Pénzt veretett, adót hajtatott, rendelkezett élet és haláf fölött, mígnem a sok panaszt megúnta a székesfehérvári országgyűlés és perdöntő bajvívásra ítélte a hatafmaskodót. Ámde Fulkó lovag sem vette tréfára a dolgot. Alig kapta meg az országlojs idézést, hirtelen fölomlott és jószágainak hátrahagyásával Lengyelországba szökött. — 380 —