Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Baráth János rk. plébános Ujlót. — 1907-ben született Komjáton. Érsekújváron érettségizett, a theológát Nagyszombaton végezte, 1933-ban szentelték pappá. Még u. azon évben -Nagyjácson megkezdi működését mint káplán 1936-ban adminisztrátor Felsőszöllősön, 1938 óta Ujlóton plébános. A KALOT alapitó elnöke. Bathó István földbirtokos, Csúz. Itt született 1906-ban. Komáromban szerzett gimn. érettségit, Magyaróváron gazd. akad. oklevelet 1928-ban. Évekig atyjának birtokát vezette, 1939 óta saját gazdaságát vezeti. Atyja Aladár, volt megyebiz. tag, nagyatyja Bálint, Komárom megyének volt alispánja, nagybátyja Lajos, Komárom m. Trianon e. lőtti utolsó főjegyzője. Bossányi István birtokos, szül. Ujlót 1879. Iskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett. 10 holdas birtokát szorgalmával 38 holdra növelte. 1905 óta vesz részt községe közügyeiben, többek között 9 éven át községi pénztáros. A Fogy. szövetkezetnek ig. tagja és volt pénztárnoka, a r.

( kat. egyház volt iskolaszéki tagja. Első neje szül. Iván Mária, kinek halála után ismét megnősült és Kurucz Máriát vette nőül. Gyermekei: Johanna, Mária, Or:-' sólya és János. Bossányi Miklós birtokos, Ujlót. 1884ben szül. Ujlóton. Iskolái elvégzései' óta gazdálkodik először szüleinél, majd 1902-ben önálló gazda lett s 12 holdon kezdett gazdálkodni, jelenleg 20 holdas birtoka van., melyet szorgalmával szerzet

1 meg. 1914-ben bev. a 26 k. gy. e.-hez, 1915-ben orosz fogságba esett, ahonnan 1918-ban tért vissza. A községi életben 1918 óta vesz részt^ jelenleg első esküdt, 15 évig viselt tisztséget az iskolaszéknél. Magyar Nemzeti Párt vezető tagja. 1906-ban vette nőül Hlovacsek Ilonát, kinek halála után ismét nősült és elvette Kurucz Rózát. Gyermekei: Mária, József, János és és Miklós. ' ' Bujos Isván Mihálymajor. Szül. Udvardon. Isk. elvégzése után szülei házánál kezdett gazdálkodni, 1929 óta önálló gazda 5 hold birtokát szak-* szerűen műveli. A Magyar Nemzeti Párt tagja alakulása óta. Gallai Kálmán birtokos Csúz. Szül. 1896-ban Csúzon. 1916-ban bev. az 5.. szekerész ezredhez, az orosz és szerbfronton harcolt 36 hónapon át. 1920 óta önálló gazda és szorgalmas munkával 15 holdra növelte birtokát. A Futura helyi megbízottja, a ref. egyház presbitere. Neje Gyán Gizella, gyermekei: Kálmán, Gizella, Irma és Ernő. Horváth Kálmán. Mihálymajor, bir-. tokos 1896-ban szül. Szentmihályon. — 1915-ben vonult be, 1916 IV. 8-án orosz fogságba esett. 50 havi fogság után. 1920-ban tért haza. 1921 óta önálló gazda. Neje Laki Katalin meghalt. Kocsis Árpád birtokos, Csúz. 1916ban szül. Andód. Szüleinél kezdett gazdálkodni, majd mint uradalmi gazda helyezkedett el. Kósa Benő birtokos, Csúz. 1889-ben szül. Imelyen. 1915-ben bev. a 31. h. gy. e.-hez, az orosz frontra került, ahol 1915 junius 9-én sebesülten orosz . fogságba esett, ahonnan 1918-ban tért haza szökés utján I925 óta önálló gazda 7 és fél holdon. A Magyar Nemzeti Párt alapító, vezető tagja. Neje: Deli Ida. Gyermekei: Mihály, Eszter, Ida,. András, Dezső. Sógora Deli Mihály orosz fogságban halt meg. Kőhalmi Kresák János kisbérlő, — Csúz. Ujlóton született 1894-ben, majd a szülői háznál kezdett gazdálkodniA háború kitörésekor bevonult a 31. h. gy.-hez, az orosz fronton részt vett. ezrede minden ütközetében. 1916 julius 16-án orosz fogságba esett, ahol 22 hónapot töltött. Szakaszvezetői rangban szerelt le. Kisezüst, bronz, Kcsk. háborús e. é. Hadi vitézségéért a ;nagyezüstre is fölterjesztették. 1932 óta önálló gazda. Tevékeny részt vesz a közéletben, tagja volt a Nemzeti Tanácsnak, 6 évig községi biró volt, azóta pedig képv. test. tag. Bírósága alatt újjáépült a községháza, a postahiva-t tal, és ő helyezte el a csendőrőrsöt is. Levente oktató. Neje: Miskó Mária, gyermekei: Éva; Szilvia, és Gyula. Laczkó György birtokos-, Mihálymajor. Vágsellyén 1902-ben született, a szüleitől tanulta a gazdálkodást, 1921-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra, 1931-ben lett önálló gazda. Lebó Lajos birtokos, Csuz. Udvardon 1901-ben született, az ipari pályára lépett és mint bognár szabadult fel. 1925-ben. — 246 —