Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Községi adattár
1920-ban férjhez ment P. J. molnárhoz, aki 1939-ben halt meg, a világháborúban szerzett betegsségében. A községi vendéglőt 1931 óta bérlik. Egy leánya van: Jolánhanusfalvi Petrich Gyula községi bíró, Komáromszemere. Itt szül. 1898ban régi nemesi családból. Hat középiskolai osztály elvégzése után mint gazd. irnok működött Barsbaracskán. 1916-ban haabavonult, a román fronton harcolt, ahol megsebesült és 7 50/0-os rokkant lett. Mint karp. tizedes szerelt le. Kitüntetései: kisezüst és bronz v. é., seb. érem, Kcsk. Franciaországban és Belgiumban évekig különböző állásokban működött. Itthon méhészettel foglalkozott. 1930-ban lett önálló gazda. A Nemzeti Tanács elnöke, 1938 óta községi bíró, a Fogy. Szövetkezet elnöke, a MNP. alapító tagja. A cseh uralom alatt magyarsága miatt üldözték és ezért volt kénytelen külföldön elhe yez kedni. Felesége: Jezsó Katalin, gyermekei: Mátyás és Anikó. Petrovits Antal gazdálkodó, Tornóc. Itt szül. 1899-ben. 1935-ben lett önálló gazda 10 k. holdon, 2 holdas bérlete is van. A MNP. alapító tagja. Fe lesége: Martinkovics Anna, gyermekei: Vilmos és György. Petrovics Ferenc gazdálkodó, Tornóc. Itt szül. 1897-ben. Résztvett a világháborúban, az orosz és olasz fronton harcolt. Bronz v. é.-t és Kcsk.-t kapott. 1919-ben lett önálló gazda 5 k. holcion, mai birtoka 10 m. hold. A MNP. alapító tagja. Felesége: Alaksza Etel, gyermekei: Ferenc és Margit Pollák Mór magánzó, Vágsellye. Itt szül. 1873-ban. Atyja, néhai P. Lipót kereskedő volt, nagyapja, Ábrahám pedig, aki negyvennyolcas honvéd volt, már 1838-ban bejegyezte cégét. Pollák Mór középiskolába járt, 1901-ben lett önálló és üzletét 1939-ig vezette. 1915—18-ban tized esi sarzsival katonai szolgálatot teljesített. Neje: Kéval Ernesztin, gyermekei: Ernő, Viktor, Zoltán, Irén, Miklós és László. Pollák Testvérek ládagyára, — Vágsellye. 1928-ban alakult társas alapon. Cégtulajdonosok: Pollák Ernő és Viktor. Az üzem tizenegy géppel van felszerelve, 60 lóerős motor szolgáltatja a,hajtóerőtÁtlag 30—35 munkást foglalkoztatPottok Ármin volt kereskedő, TornócItt szül. 1876-ban. Fiatal korában kitanulta a vendéglősipart, majd a kereskpályára lépett, azután átvette atyja, néhai Sámuel üzletét, mely 1870 óta áll fennA megszállás alatt megőrizte magyarságát, 1939-ben meghalt. Neje: Frei Frida, leánya: Rózsi. Prokopecz Imre birtokos, TótmegyerItt szül. 1873-ban. 1907-ben lett önálló gazda 32 holdon ési birtokát 80 k- holdra gyarapította. 1915—16-ban az orosz fronton harcolt, azután felmentést kapott. Volt községi képviselő és iskolaszéki tag, a Hitelszövetkezet ig. tagja. Felesége: Krucska Ilona, gyermekei: Ilona férj. Mancsik Károlyné, Anna férj. Mancsik Sándorné, Magdolna férj. Szamek Istvánné, Katalin férj. Rosenberger Lászlóné és Imre oki. tanító. Öt unokája van. Pupák Márton kereskedő, Vágkirályfa. 1868-ban szül. Sopornyán, ahol atyja, néhai Mihály molnármester volt. Fiatal korában kitanulta a malom- és ácsfpartKésőbb mint szövetkezeti üzletvezető működött több helyen. 1922 óta önálló kereskedő Vág királyfán. A MNP. tagja. Neje: Kajma Erzsébet. Racsek László birtokos, Ujlót. 1912ben született Rendrán. Már fiatal korában átvette édesapja birtokának vezetését Radó Pál ny. ig. tanitó. Királyrév. 1865-ben szül. Győrött. Itt végezte a képzőt 1885-ben. Működésének állomáshelyei: Bős, Tallós, Feipéc, Halastó, Vaspör, Nagyköcsk, Csallóközkürt. 1903* ban került Királyrévre és mint igazgató tanító 1926-ban ment nyugalomba. A helyi szövetkezet elnökigazgatója volt. Nejének, Benes Juliannának 20 holdas gazdasága van. Fia: Elemér hadbiztosőrnagy. A birtokot neveltfia, Morvay Nándor vezeti, akinek apja, M. Ferdinánd hősi halált halt. Rajos Ferenc kőműves m., Dunaradvány. 1910-ben szül. Komáromban. Szakmáját Gután tanulta ki atyja, néhai R. Ferenc mellett. Mint segéd Komáromban dolgozott. 1940 elején lett önálló mester. Speciális sütőkemence-építő. A cseh hadseregben katonai szolgálatot teljesített. A megszállás alatt jó magyar volt. Neje: Kolocska Lenke, fia: Ferenc. 1 — 236 —