Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

van, melyet István fia müvei- Neje Kocsis Józsefné Vendel fia 1914-ben hősi halált halt. Mráz Kelemen vegyeskereskedő, Marcelháza. Itt született 1865-ben. Előbb a mezőgazdasági pályán működött, azután a kereskedelmi szakmára tért át. Hat évig üzletvezetője volt Marcelházán a Fogy. Szövetkezetnek. Mai üzletét 1937ben nyitotta. A MNP. tagja. Néhai nej^ Pplovicz Hermina volt. Fogadottgyermeke: Jelsovszky Mária férj. Gál Ivárolyné, egy fia van: László. Mucska Sándor gazdálkodó, Dunaujfalu. Itt született 1905-ben. Fiatal korában atyja, néhai M. János volt községi biró mellett gazdálkodott. 1933-ban lett önálló, 60 hold bérlete és 50 hold saját birtoka van. A rk. iskolaszék tagja, a MNP. volt elnöke. Minden magyar ügyet támogatott. Felesége Mucska Margit, gyermekei: Zita.Valéria, Borbála és Oszkár. Nagy András gazdálkodó. Pered. Itt született j87i-ben. Husz éves korában lett önálló gazda 20 holdon és birtokát azóta megkétszerezte. Volt községi kép viselő, a MNP. alapitó tagja, a Hitelszövetkezetnek negyedszázad óta pénztárosa. Neje Nagy Zsuzsanna, gyermekei: Erzsébet férj. Jakab Andrásné és András. Béla fia 1916-ban hősi halált halt. Nagy József kovács m., Guta. Itt született 1903-ban. Kitanulva iparát, mint segél Pozsonyban, Dunaszerdahelyen, Ér sckujváron és Budapesten dolgozott 1929-ben önállósította magát. Az ipartestület, az Iparoskör és a Legény-Egylet tagja. Neje Varga Erzsébet, gyermekei: Ilonka és Jolán. Vitéz Nagy Mór gazdálkodó, Deáki. Itt született 1886-ban. Mint 7-es huszár résztvett a világháborúban, 36 hónapon át az orosz fronton harcolt őrmesteri rangban. Kitüntetései: arany, nagyés

1 kisezüst v. é., Kcsk. 1939-ben vitézzé avatták é.-> vitézi telekkel ajándékozták meg. Községi képviselő, közgyám, az Egyesült Magyar Párt jegyzője, a vármegyei gazd. egyesület volt helyi elnöke, jelenleg alelnöke. 1934-ben kezdte el az önálló gazdálkodást 30 holdon. Felesége Szabó Lenke, gyermekei.: Ilona férj. Csimma Ernőné, ' Vil na, Olga <és Lenke. Nagy Péter esperes-plébános, Kurtakeszi. 1883-ban született Várkonyban régi nemesi családból. Atyja, néhai István 40 évig volt községi biró. Q maga a középiskolát Nagyszombatban, a teológiát Esztergomban végezte, 1907-ben szentelték pappá. Mint káplán Udvardon, Esztergomban és Perbetén működött. 1917-ben nevezték ki plébánossá Kurtakeszibe, 1934 óta tanfelügyelő, kerületi esperes. A megszállás alatt erős harcot vivott a magyar iskoláért, melyet 1934ben vissza is szerzett. Nevéhez fűződik a marcelházai és kurtakeszi két tantermes uj i skola épitése. Nagy Sándor hentes és mészáros m., Tornóc. 1888-ban született Érsekújváron. Itt járt középiskolába, azután kitanulta a husipart. Mint segéd Budapesten, Pozsonyban és Bécsben dolgozott. 1922ben önállósította magát. Végigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton és mint őrmester szerelt le. Kitünte:ései: kisezüst és bronz v. é., Kcsk. Az ipartestület tagja. Neje Bopkó Katalin. Néveri Miklós betonárukészitő, épületes tűzifa, és szénkereskedő. Guta. Itt született 1897-ben. Iskolázása után'kitanulta az építőipari, azután mint segéd dolgozott, majd önálló lett. 1938-ban alapította mai vállalatát. 1915-től végigküzdötte a világháborút az olasz, román és

1 orosz fronton, két ízben megsebesült. Mint 350/0-os rokkant szerelt le. Kitüntetései: kisézüst és bronz v. é„ Kcsk. Az ipartestület, az Iparoskör és a MNP. £-igja. Neje Kürti Julianna, gyermekei: Mária és

1 Ilonka. Niemann Anna ny. tanítónő, Zsitvafödémes. Nyitrán született. A képzőt a bpesti Ranolder-intézetben végezte, — 1897-ben kapott oklevelet. Nyitrán kezdte el pedagógiai működését, ahonnan 1902-ben Zsitvafödémesre került s itt 30 évig tanított. 1932-ben elismerő oklevél kíséretében nyugalomba vonult. A magyar nyelv terjesztéséért 1908-ban pénzjutalomban részesült. A világháború alatt elvállalta a község ügyeinek vezetését. Nővére, Agnes együtt lakik vele. Novotný öaön körjegyző, Alsóvárad. 1892-ben született Alsószecsén. A középiskolát Besztercebányán és Győrben, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. 1920-ban vezető főjegyző lett szülőfalujában, azután Gyertyánfán működött. 1938 novembere óta Alsóváradon — 233 —