Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

a családi birtokon gazdálkodott. 1926 óta működik a közig, pályán. 1939-ben nevezték ki vezető jegyzővé Örsujfal­vára. Végigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton és mint t. tüzér­főhadnagy szerelt le. Kitüntetései : bronz és ezüst signum Iaudis a kardokkal, Kcsk, II. o. német vaskereszt. Első ne­je néhai Szabó Margit volt, második felesége: Bakó Erzsébet, gyermekei : Eve­rin és Piroska. Kozonics Sándor rk. ig. tanitó, Ma­gvarbél. 1893-ban született Nagyszom­batban. A képzőt Sztubnyafürdőn végez­te 1913-ban. A világháborúban az orosz fronton harcolt zászlósi rangban, egy­szer súlyosan megsebesült és mint 50O/0­os rokkant szerelt le. A csehek 1919-ben ha'álra Ítélték, mert Nagvszo nbatban töb­bedmagával fegyveres ellenállást tanú­sított Mint tanitó Mocsonokon és Tor­nócon működött. 1935-ben lett ig. ta­nitó Magyarbélen. Népművelési gond­nok, a MNP. tagja. Kxaszny Károly asztalos m., Tótme­gyer. Itt született 1892-ben. Fiatal ko­rában kitanulta szakmáját, azután mint segéd dolgozott. 1913—18-ig a székesfe­hérvári méntelepen szolgált és mint ti­zedes szerelt le. 1921-ben önállósitotta magát. Volt előljáró és h. biró. A M. N. P. alapító tagja. Felesége Sztricsek Anna, gyermekei: Gabriella, László, Te­réz és Anna. 1 KruzsMk József gazdálkodó, Törnóc. Itt született 1895-ben. Gazdasági tan­folyamot hallgatott. 193 1 óta önállóan gazdálkodik 6 és fél hold saját földjén és 10 hold bérletén. Törzskönyvezett sa­ját tenyésztésű állatai vannak. 'A világ­háborúban az orosz fronton harcolt 'és 3 és fél évi hadifogságot szonvedett. A Kcsk-re jogosult. A MNP. alapitó tagja. Neje: Martinkovics Anna, 'fia: János. Kruzslik Sándor hentes és mészárosm., Tornóc. Itt született 1907-ben. Iskolázása után kitanulta az iparát, mint segéd Pozsonyban dolgozott. 1938-ban önálló­sította magát. Ipartestületi tag, a meg­szállás alatt tagja volt a MNP-'nak. Ne­je: Alapi Anna, fia: Sándor. Kubík Antal plébános', ' Komáromsze­mere. 1902-ben született Felsőradoson. Szakolcán érettségizett, a teológiát Nagy­szombatban végezte. 1928-ban szentelték pappá. Működését Verbón kezdte el, majd Nagycétényben volt káplán és ad­minisztrátor, azután mint adminisztrátor Öturan és Gárloson működött. 1935—-38; ig Gárloson plébános. 1938 ótkóber i-én Komáromszemerére nevezték ki plébá­nossá. Kucsera János volt vendéglős, Andód­Itt született 1879-ben. Fiatal korában kitanulta az ácsipart, azután mint segéd dolgozott, majd önálló ácsmester lett­Négy fronton végigharcolta a világhábo­rút, egyszer megsebesült. Kitüntetései: kisezüst és bronz v .é., Kcsk. 1912-ben vendéglőt nyitott, melyet 1921-bcn be­következett haláláig vezetett. Betegségét a harctéren szerezte Özvegye Szabán Te­réz, gyermekei: József, (neje Szabán An' na) és Paula férj. Faragó Józsefnél Négy unokája van. Kurucz Ferenc kisbirtokos, Izsa. Itt született 1882-ben ősi nemesi családból­Néhai apja, Ferenc biróviselt emberi volt, anyja Kiss Lujza. Fiatal korában szülei mellett gazdálkodott. 1914—16-ban tizedesi rangban az orosz rronton har­colt. Kcsk-t kapott. 1918-ban lett önálló gazda, mai birtoka 25 k­hold. Az 1918-iki forradalom alatt a Nemzeti Tanács ellenőre volt és meg­szervezte a nemzetőrséget, majd köz­ségi bírói tisztet viselt 1921-ig. 1921—36­ig a MNP. elnöke volt. Amikor a két felvidéki magyar párt 1936-ban egye­sült, az ünnepre rezesbandával és ma­gyarruhás leányokkal vonult fel Érsek­újvárra. Községi képviselő, megyebizott­sági tag, a rk. egyháznak 15 évig vi­lági elnöke volt. Az OKH és a Fogy. Szövetkezet elnöke stb- Neje Brogyán Eszter, gyermekei: Filoména és Erzsé­bet. Testvérei: Vilmos és Vendel hősi halált haltak. Kurucz Gyula gazdálkodó, községi bi­ró, Izsa. Itt született 1883-ban. 1913-ban lett önálló gazda, mai birtoka 14 hold. Végigküzdötte a világháborút az orosz,, román és olasz fronton és mint szakasz­vezető szerelt le. Kitüntetései : kétszer kisezüst és bronz v. é., Kcsk. A M. P. tagja, a megszállás alatt jó hazafi volt­1938 óta községi biró, a Fogy. Szövet­kezet ig. tagja. Neje Kurucz Etel, gyer­mekei: Franciska és Lujza. Öccse, And­rás hősi halált halt. ! Kurucz István birtokos, Ujlót. Itt szü­letett 1883-ban. Nyolc holdon kezdte el az önálló gazdálkodást 1923-ban és bír-

Next

/
Oldalképek
Tartalom