Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

dött. A MNP. lelkes tagja, volt községi képviselő. Első neje: Pásztor Viktória, 1914-ben meghalt, második felesége: Szalay Zsófia. Gyermekei: Mária férj. Németh Ferencné, Nándor, Julinna és Magdolna. Delintsch Róbert földbérlő, Vágvecse. 1900-ban szül. Nagyszombatban. Gim náziumi érettségit tett, azután segédtiszt lett a báró Springer-uradalomban, később önállóan vezette az 1600 holdas Kulcsár-majort. 1938 óta vágvecsei 380 m. holdas bérletén gazdálkodik. Állattenyésztéssel, főként növendék szarvasmarhatenyésztéssel is foglalkozik. 1918-ban az olasz fronton harcolt mint karp. őrmester, A MNP. tagja, gazdasági író. Neje: Thalmeiner Gizella, leánya: Eda. Denk Erzsébet oki. tanítónő, Dunaradvány. 1908-ban szül. Pozsonyban. Itt végezte a képzőt. Pedagógiai működé sét Nyitragerencséren kezdte el, Dunaraaványon io éve tanít. Népművelési kurzust végzett. A Kiskárpátok leánycserkészcsapatának főparancsnokhelyettese. Népművelési előadó, a Tábortűz fo lyóirat rovatvezetője. Húga: D. Anna egyetemi hallgató. Dikársz András gazdálkodó, Zsitvatő. 1864-ben szül. ögyallán. 1884 -87-ig katona volt, azután vasgyári fűtő^ lett Komáromban, majd a Vágbalparti Arentesítő Társulathoz került és 32 évig működött a zsitvatői szivatytyútelepen mint fűtő- 1927 óta 7 holdas birtokán gazdálkodik. A megszállás alatt jó magyar volt. Első neje: néhai Andrásik Mária volt, második felesége-. Pálinkás Katalin. Gyermekei: Veszlovek Ferenc, Gizella, Matild és VilmaDobossy Géza gazdálkodó, I. bíró. Felsőszeli. Itt szül. 1887-ben régi nemesi famíliából. 1921 óta önálló gazda, birtoka 9 hold- A világháború alatt a posta szolgálatában állott. A Hitelszövetkezet elnöke, a rk. egyháztanács tagja, 1938 óta a község első bírája. Neje: Czinege Magdolna, gyermekei: Sándor és Berta. Unokáját: Tonkó Erzsébetet is ő neveli. Dócza Béla gazdálkodó. Magyarsók. 1901-ben szül. Gután. Középiskolába járt. 1926-ban önálló gazda lett Gután, 1929-ben pedig Magyarsókon. Mai birtoka 112 hold. Neje: Szalay Margit 1939-ben meghalt. Gyermekei: Gabriella, Zsuzsanna és László. Éliás Antal vendéglős és birtokos,. Zsitvabesenyő. Itt szül. 1883-ban. Rimaszombatban gazdasági iskolát is végzett. Tényleges katonai szolgálatából 1907-ben a csendőrség kötelékébe lépett. 1910-ben családi okokból mint őrsparancsnok leszerelt. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt és egyszer súlyosan megsebesült. Őrmesteri rangban mint 4o0/

0-qs rokkant szerelt le. 1920-ban nyitotta meg vendéglőjét. 1925-ben önálló birtokos lett 20 holdon, mai birtoka 60 hold. Községi képviselő, a rk. iskolaszék világi elnöke, a Kisalföldi Mezőgazd. Kamara elnöke. A MNP. tevékeny tagja volt a megszállás alatt. A csehek elvették a trafikjogát magyar érzelmei miatt. Neje: Hlavacsek Apollónia, gyermekei: Mihály (felesége: Szabó Mária) és Mária férj. Furuglyás Ödönné. Két ünokája van. Menyének édesapja: SzabóMihály az orosz fronton hősi halált halt. Éliás Mihály birtokos, ZsitvabesenyőItt szül. 1911-ben. Érsekújváron járt gimnáziumba, azután szüle imellett gazdálkodott. 1928-ban a motor- és cséplőgépkezelésből szakvizsgát tett. 1938ban lett önálló gazda 20 holdon. 1939ben katonai szolgálatra vonult be az utászokhoz. Felesége: Szabó Mária, leánya: Ottilia. Énekes Ferenc áll. igazgató-tanító, Magyarbél. 1889-ben szül. Felsővámoson. A modori képzőt végezte 1911-ben. Pedagógiai működését Csallóköznádasdon kezdte el. A csehek 1919-ben árdánházai állásától felmentették, mert megtagadta a hűségesküt. 1938-ban került a magyarbéli áll. iskola élére. A MNP. elnöke, községi képviselő, a vármegyei Gazd. Egyesület vál. tagja. 21 holdas gazdasága van, főként gyümölcsöt termel. Magyar érzése miatt a csehek 1938-ban elzárták. Neje: Vörös Margit, fia: Ferenc. Eisler és Szold-cég bérlete. Kétezer k. hold, hozzátartoznak: Dögös', Körtvényes-Sziget és Alsórét puszták. A Szoldcsaládnak mezőgazdasági cukorgyára van Szereden. A cég a birtokot az 1880as évek óta kezeli. Körtvényesen szeszgyár működik. 15 tisztviselőt és 80 családot foglalkoztat a cég. A pusztákat iparvasút köti össze Galántával. A gazdaság számos kitüntetést nyert a gazd" — 221 —