Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

k. hold. Községi képviselő. Neje Czvik Petronella, gyermekei: István, Mária és Katalin. Bözsi István gépész, gépkocsivezető, Komáromszemere. Itt született 1894-ben. Résztvett a -világháborúban, 1915-ben sebesülten orosz hadifogságba került, melyben 36 hónapig sínylődött. Mint őrvezető szerelt 1, Kcsk-t kapott. A gépipart Budapesten tanulta ki, gépkocsivezetői vizsgát is tett. Hosszabb ideig a fővárosban működött. Községi képviselő, leventefőoktató, a MNP. tagja. Felesége Csizmadia Rozália, gyermekei: Erzsébet, Mária, Irén, Rozália, József, Ferenc, Anna és Ilonka. Bresztyák Pál birtokos, Komáromcsehi. Itt született 1881-ben. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött, egyszer megsebesült és 1916-ban mint 350/0-OS rokkant szerelt le. 1928-ban kezdte el az önálló gazdálkodást 4 holdon, mai birtoka 28 k. hold. Volt községi képviselő és iskolaszéki gondnok. Az úrbéresek pénztárosa, a MNP alapitó tagja. Neje Kovács Julianna, gyermekei: Anna férj. Sulák Jánosné és Pál (feleségei Szvoboda Mária). Hét unokája van. Bresztyánszky István ny. Máv-altíszt, Andód. 1879-ben született Tótmegyeren. Tényleges katonai szolgálata után, 1903ban a Máv kötelékébe lépett, a szakvizsgák letétele után 1910-ben vonatvezető lett. Két izben soron kivül előlépett. 1922-ben teljes elismerés mellett nyugalomba vonult. A MNP. tagja. Neje Kiss Mária, gyermekei: József m. kir. rendőr, Mária férj. Kiss Józsefné, Veronka férj. Kiss Istvánné, Margit (középiskolát végzett), Anna és Erzsébet. Öccse, B. József 1917-ben hősi halált halt. Breuer Ármin gabonakereskedő, Guta. 1889-ben született Martoson régi komárommegyei családból Középiskolába járt, azután a keresk. szakmát tanulta ki atyja, Dávid mellett. 1920-ban alapította Gután termény- és gabonakereskedését. 1916—18-ban katonai szolgálatot teljesített a vártüzéreknél. Neje: Frimm Rozália, leánya: Frida. Buday István sütő m., Marcelháza. Itt született 1910-ben. Szakmájában Érsekújváron szabadult fel, mint segéd Pozsonyban és Budapesten dolgozott. 1930 — 1933-ig a cseh hadseregben, 1939-ben pedig a magyar hadseregben szolgált- A M. P. tagja, ipartestületi tag. Péküzemét 1939 decemberében alapította. Neje Hölgye Vilma. Czvik Ferenc birtokos, Kisvárad. Itt született 1901-ben. 1929-ben 7 holdon kezdte el az önálló gazdálkodást és birtokát 18 holdra gyarapította. 1931 óta vesz részt a község közigazgatásában. Hat évig pénzügyi tanácstag volt, jelenleg községi képviselő és iskolaszéki tag. Első neje, Hozlár Ilona 1938-ban elhunyt, második felesége Czvik Margit. Gyermekei: Mária, Janka és Magdolna. Czvik Rudolf birtokos, Kisvárad. Itt született 1900-ban. 1918-ban az olasz fronton harcolt, Kcsk-t kapott. 1936-ban! lett önálló gazda 15 holdon, mai birtoka 60 hold. Hat éven át h. biró volt, 1938ban községi bíróvá nevezték ki. A rk. iskolaszék tagja. Neje Dobrovoczky Ilona, gyermekei: Anna és Rezső. Czvik Vince birtokos, Kisvárad. Itt született 1884-ben. Fiatal korában kitanulta a szabóipart, azután mint segéd dolgozott. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton megsebesült és mint őrvezető szerelt le. 40O/0-0S rokkant volt. Kcsk-t kapott, ig x 6-ban 7 holdon kezdte el az önálló gazdálkodást, mai birtoka 42 hold- Tíz évig tagja volt a rk. iskolaszéknek. Első felesége, Gutzky Genovéva 1913-ban meghalt, második neje Tszoda Mária. Gyermekei : Margit (férjezett) és Vilma. Császár Kálmán gazdálkodó, Magyarsók. Itt született 1873-ban. Fiatal korában atyja, néhai Cs Pál mellett gazdálkodott, majd önálló lett, mai birtoka 31 hold. Végigküzdötte a világháborút a szerb és orosz fronton. Neje Czanik Sarolta, Karolin férj. Tótn Jánosné és Kálmán. Csehák Katalin tanitónő, Tótmegyer. Nagyszombatban született és az ottani Orsolya-zárdában végezte a képzőt 1902ben. Kisaranyoson kezdte el pályáját, következő állomáshelyei: Mankóc, Kisócsa, Csákóc, Tótmegyer, Szebelkép, Sopornya. 1928 óta újra Tótmegyeren működik mint felekezeti tanítónő. A megszállás alatt magyar érzelmei miatt üldözésben volt része. A magyar nyelv tanításáért dicsérő oklevelet kapott a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesülettől. — 219 —