Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Bartisek Rezső ny. Máv-altíszt, Tótmegyer. Itt született 1887-ben. Tizennyolc esztendős korában a Máv kötelékébe lépett. A szakvizsgák* letétele után kocsirendezővé nevezték ki, 1925-ben kocsimester lett. 1938-ban nyugalomba vonult elismerő oklevél kíséretében. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton megsebesült, majd felmentést kapott. Kitüntetései: nagyezüst, kisezüst és bronz v. é., Kcsk. Községi képviselő, a Hitelszövetkezet ig. tagja, a rk. egyháztanács tagja. Felesége Tomsik Gizella, gyermekei: Gyula káplán, Mária, József és Katalin. Károly fia 25 éves ko rában szolgálata teljesítése közben vasúti szerencsétlenség áldozata lett. Bauer Ferenc ny. rk. igazgató-tanító, Magvarbél. 1882-ben született Pozsonyban. 1901-ben kapott tanitói oklevelet a modori képzőben. 1901—36-ig Magyarbélen működött, azután nyugalomba vonult. Minden hazafias akciót támogatott. A MP. tagja volt. A M- Tanítók Egyesületének jegyzője, volt elnöke, a megyeinek titkára. 1906—25-ig szövetkezeti könyvelő, majd 1938-ig elnök. Gyermekei: Mária férj, Alaksza Jánosné, Ferenc Hanza-ellenőr és Károly oki. tanitó. Bábay Gyula gépészkovács m., Guta. Itt született 1882-ben régi nemesi családból. Iparát Budapesten tanulta ki, ahoi oklevelet is kapott. Mint segéd a fővárosban fejlesztette szaktudását. 1903ban önállósította magát. Végigküzdötte a világháborút, az orosz fronton egyszer súlyosan megsebesült és mint 50százalékos hadirokkant szerelt le. A Kcsk tulajdonosa. Volt községi képviselő, a MNP. és az Ipartestület tagja. Fele-j sége Polák Ilona, gyermekei: Gyula, Aranka f érj. Bukov Gáborné, Ilona és Vilmos. Bencze József ny. főjegyző, Nádszeg. Itt született 1888-ban. Atyja, néhai B. Kálmán félszázadon át volt ig. tanitó Nádszegen Nagyszombatban érettségizett, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Nádszegen volt gyakornok, majd aljegyző, Pusztaíödémesen főjegyző, Alsószelin h. jegyző, majd Pozsonyeper, jesen vezető főjegyző. Később beosztott jegyző volt Lohovecen és Veresváron, végül Nádszegen. 1938-ban vonult nyugalomba 26 és fél évi szolgálat után. A MNP tagja. Neje Kárpis Valéria. Apósát, néhai K. Gáspár postamestert a csehek 1 llaván bebörtönözték magyarsága miatt. Bencze Kálmán volt ig. tanitó és kán tortanitó, Nádszeg. 1855-ben született Győrrévfaluban. A képzőt Győrben vé gezte. Működésének állomáshelyei: Kisés Nagybarátfalu, Kolozsnéma, Dunaszer dahely, Rábaszentmiklós, majd 1884-ben Nádszeg, ahol 50 évig tanított. 1933ban nyugalomba vonult és 1935-ben meghalt. Neje nemes Bély Anna, gyermekei: Anna férj. Huszár Gézáné, József ny. főjegyző, Irén tanítónő és Margit tanítónő férj. Palotay Józsefné. Benes Lajos Hanza-üzletvezető, Izsa. 1911-ben született Vágkírályfán. Érsekújváron középiskolába járt, azután kitanulta a géplakatosipart, majd a keresk. pályára lépett és 40 évi szolgálat után mint előmunkás vonult nyugalomba teljes- elismerés mellett. A megszállás alajt megőrizte magyar hűségét. Neje Kovács Mária, gyermekei: János kereskedő, Lajos üzletvezető, Margit férj. Szigacs Józsefné és Esel férj. Urbán Gyuláné. Benyó Gyula gazdálkodó, Perbete. Itt született 1900-ban. Gazdasági iskolát végzett Komáromban. Technológiai tanfolyamon vett részt Budapesten a motorok kezelésének elsajátítására. Ezenkívül még más gazdasággal kapcsolatos tanfolyamokat is látogatott. 1925-ben lett önálló gazda 112 k. holdon. Jelenlegi birtoka 96 k. hold. 1918-ban önkéntesen jelentkezett háborús szolgálatra, tizedesi rangban az olasz fronton harcolt. Kcskre jogosult. A Tejszövetkezet elnöke, a kulturbizottság alelnöke, a helyi pénzügyi biz. tagja, a MNP. alapító tagja, tüzoltótestületi pénztáros. Neje Markonics Mária, gyermekei: János és Zsuzsanna. Két fivére: dr. Benyó Lajos és Miklós hősi halált halt. Berta István birtokos, Komáromcsehi. Itt született 1864-ben. 1890 óta önállóan gazdálkodik és 8 holdos birtokát 28 holdra gyarapította. Felesége Varga Emma, gyermekei: Gyula, István, Ferenc, Margit, Rozália és András. magyarbélyi Bély Ferenc gazdálkodó, I. biró, Taksonyfalva. Itt született 1877ben ősi nemesi családból. Önálló gazda, mai birtoka 35 hold. Végigküzdötte a világháborút az orosz fronton, bronz v. é.-t és Kcsk-t kapott. Volt községi kép— 217 —