Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

i7oo-as években kerültek Körösmezőre. 1903 óta önálló kereskedő. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzi dött- Neje: Anheim Fáni, gyermekei: Jakab, Szerén és Évi. Ziszkovics Jenő fakereskedő, bankigazgató, Királyháza. Itt szül. 1878-ban. 1902 óta önálló fakereskedő. 1914—18ban háborús katonai szolgálatot teljesített. Családját magyar széllemben nevelte. A Hitelszövetkezet igazgatója. Neje: Sámuel Riza, gyermekei: Rózsi, Helén, János, Erzsébet, Blanka, Lenke, Elza és Rudolf. Zlamál Mihály kereskedő és kőműves m., Dunaszerdahely. Itt szül. 1893-ban. Fiatal korában a kőművesipart tanulta ki, 1909-ben szabadult fel. Mint segéd Budapesten is dolgozott. 1937-ben önálló kőműves m. lett, üzletét 1939-ben nyitotta. Résztvett a világháborúban, 1915 márciusában olasz fogságba esett, melyben 1920 októberéig szenvedett. A Baross Szövetség alapító tagja. Neje: Pavlík Franciska, leánya: Rózsi. Zoldán Eizig és Fia rum- és likőrgyári, sör- és bornagykereskedő cég, ökörmező. Zoldán Eizig 1876-ban szül. Kispatakon. A rum- és likőrgyártást Csíkszeredán sajátította el. 1900-ban szatócsüzletet nyitott ökörmezőn, 1903-ban pékséget létesített, 1906-ban pedig megalapította likörgyárát. 1915-ben hadbavonult és katonai pék volt, 1917-ig. Leszerelése után sütődéjét megszüntette1928-ban társul vette fiát. Neje: Jakobo vits Berta, gyermekei: Miklós (a cég beltagja), Heléna, Regina és Mór. Zöld Sándor hentes és mészáros m., Vol óc. 1908-ban szül. Csontoson. Iparát Szoiyván tanulta ki. Prágában és Munkácson praktizált. 1932-ben Polenán, azután Szomotoron, végül Volócon önálló sította magát. Neje: Caskó Ilonka, leá nya: Éviké. Zúzák Péter géplakatos és kovács m., Szolyva. Itt szül. 1891-ben. Mesterségében Munkácson szabadult fel 1909ben. Kitanulta a géplakatosságot is és cséplőgépet kezelt. A 10. huszárezrednél a gyógykovácsságot is elsajátítottaA világháborúban hadimunkára osztották be. i9i9Jben társas viszonyban önálló sította magát. Szoiyván. 1934 óta önálló cég. Fiatal korában sokat járt külföldön, tizenegy nyelven beszélő intelligens iparos. Neje: Hrabár Anna, gyermekei: Jenő és Péter. Zwass Salamon fürésztelepvezető, Huszt. 1901-ben szül. a lengyelországi Douzsecán. Középiskolába .járt, azután erdő birtokra került mint szakképzett fűrésztelepi kezelő. 1918—35-ig Takcsányban működött, 1^35 óta Huszton fürésztelepvezető. Keze alatt átlag 100 alkalmazott dolgozik. A megszállás alatt a magyarsággal tartott. Neje: Meiler Sára, gyermekei: Frida és Ferenc. Zwecher Herman kereskedő, Tiszabogdány. Itt szül. 1888-ban. Elődei az 1700-as években telepedtek le itt. 1923ban vette át az atyja által 1880-ban alapított üzletet. Végigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton, két ízben megsebesült és mint őrvezető szerelt le- A kisezüst v. é. tulajdonosa. Neje: Krinecz Regina, gyermekei: Sándor, Zoltán, Henrici és ErnőZsatkovics D. rendházfőnök, Misztice. 1891-ben szül. Fábiánházán. A középiskolát és a teológiát Ungváron végezte1914-ben az ungvári Szent Bazil-rendi internátus prefektusa lett, 1919-ben pedig a máriapócsi templom gondnoka és parókusa. Innen Munkácsra nevezték ki a rendi noviciátus tanárává, majd ismét tíz évig működött Máriapócson. Három évig a iniszticei zárda főnöke volt, de hazafisága miatt kiutasították a csehekEkkor harmadszor is Máriapócsra ment és ott misszionárius volt 1939-ig- Kárpátalja felszabadítása után a magyar Kormány óhajtására rendházfőnökké nenezték ki Miszticére. Zseltvay Fedor gkat. lelkész^ Tarac. köz. 1886-ban szül. Nyágován régi papi čsaláďból. A gimnáziumot Ungváron, a teológiát Budapesten végezte. 1911-ben szentelték pappá. Több helyen működött és 1925-ben került a taracközi gör, kat. egyház élére. A MNP. alapító tagja, a Hitelszövetkezet könyvelője. Felesége: szirmai és sárvári Egressy Margit, a Zöldkereszt helyi vezetője. Gyermekeik: Katalin férj. Ignátz Pálné, Pál medikus, Gábor és József. Zsidik László gazdálkodó, a Szombatista Gyülekezet vezetője, Ilinca. Itt szül. 1883-ban. 1906-ban lett önálló gazda 3 holdon, mai birtoka 20 hold. Állattenyésztéssel is foglalkozik. 6 és fél évet töltött Amerikában. Volt községi — 213 —