Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

lyen működött. 1909-ben Szolyván önállósította magát. Végigküzdötte a világháborút az olas'z és román fronton őrvezetői rangban. Bronz v. é.-t és

1 Kcsk-t kapott. 1923-ban vendéglőt is nyitott, melyet nejével együtt vezet. A megszállás alatt magyar érzése miatt többször büntették, magyar állampolgárságát nem adta fel. Felesége Lemák Olga. Varga Sándor kereskedő, Hetény. — 1907-ben született Komáromban, ahol apja, Dezső kereskedő volt- Ö maga szülővárosában járt középiskolába, majd kereskedelmi iskolát végzett Troppauban. Mint segéd Komáromban, Pozsonyban és Troppauban működött. 1932-ben alapította mai üzletét saját házában. A megszállás alatt hazafias magatartást tanúsított. A MNP. tagja. Neje Bényl Erzsébet. Varján Lukács áll. iskolai igazgató, Alsógereben. 1883-ban Született Komlóspatakon. A képzőt Iglón végezte 1902ben. Mint áll. iskolai igazgató Szarvas kúton kezdte el működését és ott tanított 1937-ig, amikor áthelyezték Alsógerebenbe. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött, majd hadifogságba jutott. 1918-bian tért vissza és mint önkéntes őrvezető szerelt le. Egész családjával magyar érzésű. Neje Major Terézia, gyermekei: Terézia, Irén, László és Margit. Varjú Szrlveszterné sz. Szabó Petronella füszerkereskedő, Németdiószeg. — 1903-ban született Magyardiószegen. Apja, Sándor malomtulajdonos

1. 1922-ben ment férjhez V. Sz.-hez, ak jelenleg a Futura bevásárlója. Az üzlet 1927 óta áll fenn. Gyermekeik: Ödön, Piroska és Sándor. Vass Kálmán pékmester, Bős. 1906ban született Gutoron. Somorján szabadult fel 1927-ben. 1931-ben önáliósiv totta magát Bősiön Ferenc testvérével közösen. Üzeme két kemencés. A Baross Szövetség és az ipartestület tagja. Bátyja Géza résztvett a világháborúban és egyszer megsebesült, több kitüntetés^ kapott. ' Vass Gyula pék, Vásárut. 1911-ben született Gutorban. Iparát Somorján tanulta ki, mint segéd itt, Pozsonyban és Vágbátyjának Vásáruton levő sütőüzemében, sellyén dolgozott, majd üzletvezető lett A cseh hadseregben katonai szolgálatot teljesitett. A megszállás alatt jó magyar volt. Vaszilykó Béla ig. tanító, Kiscsonyova. 1902-ben született Cékén. A gimnáziumot Sátoraljaújhelyen és Ungváron végezte és itt kapott tanítói oklevelet is. I926—37-ig Magyarkomjáton, azután két évig Nagyszőllősön tanított. 1938-tól kezdve Kiscsonyován működik. 1927-ben nevezték ki igazgatóvá. Gyógypedagóiai diplomája is - van. Vaszkó Péter gkat. lelkész, Misztice. 1903-ban született Alsókaraszlón. A középiskolát és a teológiát Ungváron végezte. Működését mint lelkész Herinczén kezdte el és 1934-ben került a misztícei gkat. egyház élére. Községi képviselő. Neje Bacsinszky Margit, gyermekei: József, Sándor, Dániel, Mária és Ágoston. Vaszucsik Gusztáv szentszéki tanácsos, gkat, esperes-lelkész, Felsőveresmart. — 1863-ban született Falucskán. A teológiát Ungváron végezte, 1888-ban szentelték pappá. Több helyen leikészkedett, 1919-ben került Felsőveresmartra. 1919ben nevezték ki esperessé. 1938 óta aranymisés lelkész és szentszéki tanácsos. Magyar érzése miatt 1921-ben egy hétig fogva tartották Ungváron. Neje Zombory Erzsébet, gyermekei: Viktor p. ü. tanácsos, Endre gyógyszerész, Theodor kincstári erdőmester, László dr. jbirósági titkár és Olga férj. Salgó Mártonné. Vágó Lipót gazdálkodó, Zsigárd. Itt született 1898-ban régi nemesi törzsből. Atyja, néhai V. Gábor volt, anyja nemes Akáry Magdolna. Önálló gazda 80 m. hold birtokkal. Jól berendezett tejgazdasága van. Saját termésű tengerijével és gabonájával I. dijat nyert a pozsonyi és brünni mezőgazd. kiállításon. Állattenyésztése mintaszerű, úgy hogy a gazdasági akadémia részére filmre is felvették. Községi képviselő, a rk. egyház világi elnöke- A megszállás i alatt az Egy. Magyar Párt közp. választmányi tagja és helyi elnöke volt. Felesége Erdélyi Valéria, gyermekei: Irma, Margit és József. Válki János mükőkészitő, Galánta. Itt született 1903-ban, bejárva Európa nagy részét 1923-ban a nemz. hadsereg tagja lett. Pozsonyban tanulta szakmáját, 9 1935-ben Galántán önállósította magát. — 204 —