Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Dr. Sztelmachovics Anatol körorvos, Nagyrákóc. 1892-ben szül. Szmoterszkben, Oroszországban. Az egyetemet Moszkvában és Prágában végezte. Orvosi diplomáját 19] 8-ban kapta. Működését

1 1923-ban kezdte el Lután és 1924-ben nevezték ki körorvossá Nagyrákócra. A Yrangel-hadseregben mint orvos küzdőd a vörös uralom ellen. ; Sztencsuk Dezső gazdálkodó, Bilin. 1S87-ben született Tiszaborkuton. Önálló gazda il holdon. A világháborúban az orosz fronton küzdött és sebesülten hadifogságba esett, melyben hat évig sínylődött, Mint szakaszvezető szerelt le- A ki se zü s t v. é. tulajdonosa. Mindig hazafias magatartást tanúsított, —• tagja volt a nemzetőrségnek. Hely. községi. biró Neje Szancsuk Éva, gyermekei: Ilona és Anna. Sztojka Steíán (Terba) gazdálkodó, I biró, Kricsfalva. Itt született 1884-ben. Önálló gazda 25 hold birtokkal. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt, majd sebesülten fogságba esett. — .,1918-ban tért vissza és mint őrmester szerele le. A kisezüst v. é. tulajdonosa. Hazafias magatartása miatt a magyar katonai közigazgatás 1939 áprilisában a község első bírájává nevezte ki. Neje: Sztojka Anna, gyermekei: Ilona, János és István. Sztripszky Sándor gkat. lelkész, Maszákfal va. 1891-ben született Balsán. A csaláa az Ungvár melletti Sztripáról «red. Tanulmányai végeztével Iloncán, Nagyrösztokán és Felsőkalocsán működött, 1926-ban lett gkat. lelkész Ma-szákfalván. A háború alatt az egészségügyi csapatoknál szolgált. Maszákfalván megalapitotta a Fogy. Szövetkezetet. Felesége Homicskó Irén. Sztupár Ferenc áll. igazgató-tanító, —Ökörmező. 1916-ban született Ungváron. Itt végezte a képzőt 1936-ban. Mint -áll ig. tanitó Reketyefalván kezdte el pedagógiai működését, majd Bodzásujlakon és Iszkán tanított; végül az ökörmezői áll. iskolához helyezték át^ amely 10 tanerős és öl épületben működik. A tanulók száma kb. 1100. Szuchán János gazdálkodó, községi biró, Kenézpatak. Itt született 1900-ban. -1917—

18-ban az olasz fronton harcolt, Kcsk.t kapott. 1924-ben lett önálló gazda, 5 hold saját birtoka é

s 3 hold bérlete van. A cseh uralom alatt megőrizte magyarságát. 1932 ó a községi biró. Neje Ilniczki Anna, gyarmekei: Anna, András, Márta, Mária és ZsófiaSzuchán László gazdálkodó, községi biró, Beregpálfalva. Itt született 1881beh. Önálló gazda 18 holdon. Végig küzdötte a világháborút, az orosz fronton harcolt és három éven át hadifogságot szenvedett. Bronz v. é.-t kapott. A katonai parancsnokság

1 1939 márciusában községi biróvá nevezte ki jó magyarságára való tekintettel. Neje Kapuszti Mária. Szucskó János áll. tanitó, Ker ecke. 1914-ben született Radvanócon. A képzőt Eperjesen végezte 1934-ben. Pedagógiai működését Szinevéren kezdte. Katonai szolgálata után ig. tanitó lett Latorkán, majd a bilkei polgári iskolához került. 1938 szeptemberében ig. tanitó lett Feketepatakon, 1939 január óta pedig Kereckén tanit. Szuchán János községi bíró, Klastromfalva.. Itt szül. 1908-ban. Önálló gazda. Magyar érzelmeire való tekintettel 1939 márciusában községi ,'biróvá választották. Neje: Sémetár Zsófia, gyermekei: Mária és János. Id. Szurupa Miháíy gazdálkodó, — Nagybocskó- Itt született 1883-ban. 13 hold birtoka van, állattenyésztéssel is faglalkozik. Végigküzdötte a világháborút az. orosz és olasz fronton. Kitüntetései: kétszer bronz v. é., Kcsk és elismerő oklevél. A községi magyar párt tagja. Neje Tábáhár Anna, egy fia van: Vaszily áll. tanitó. Szűcs András gazdálkodó, Imely. — 1872-ben született Naszvadon. 1895-ben lett önálló gazda, mai . birtoka 50 k. hold, amelyből 30-at szorgalmas munkával szerzett. 1916—18-ban résztvett a világháborúban, két fia is frontharcos volt é'j több kitüntetést kapott. A MNP. tagja. Neje Molnár Cecilia, gyermekei: András, Mária, Gábor, Erzsébet, Rozália és Gyula. Szűcs Károly gkat. lelkész, Szánfalva. 1905-ben született Tekeházán. Munkácson érettségizett, a teológiát Olmützben végezte 1932-ben. Először Csertészen működött, majd saját kérésére az eperjesi egyházmegyéből áthelyezték az ungváriba. Ezután mint lelkész Dávidházán volt 7 évjg, 1936-ban pedig a szánfalvai egyház élére került. Neje Hran— 191 —