Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Községi adattár
ligeten. Egyházi irodalmi tevékenységet fejt ki. A nemzeti tanács 1 volt elnöke, a Hitelszövetkezet volt igazgatója- Neje: Sztripszky Anizia, gyermekei: Miklós, Györgyi és- Xénia. makói, rácfehértói és geszterédi Szilvay Nesztor gkat. lelkész, Árdánháza. 1898-ban szül. Bereggombáson régi nemesi családból. Tanulmányai után Szajkófalván, majd lloncán működött, 1930ban lett árdánházai lelkész. Az ukránok egy hónapra házi internálásra ítélték. Mint önk. őrvezető 1916—18-ban a. román és orosz fronton harcolt. A Hitelszövetkezet és az úrbéres társaság elnöke, a Fogy. Szövetkezet könyvelője. Neje: hallerkői Haluskay Olga, gyermekei: Krizant, Nesztor, Oreszt, Metod, Olima és Tibor. makói, geszterédi és rácfehértói Szilvay Szilárd gkat. lelkész, Felsőviznice. 1903-ban szül. Nagylucskán ősi nemesi családból. A középiskolát és a teológiát Ungváron végezte. Három évig Egresháton működött és onnan került 1931ben mostani parókiájára. Sok kellemetlenséget okoztak neki az ukránok. Neje: Fereniák Magdolna tanítónő, gyermekei: Alexandra, Andrea és Szilárd. Sziivásy Béla ácsmester, Szolyva. Itt szül. 1891-ben. Iparában 1912-ben szabadult fel. ö végezte a községháza ácsmunkáit. A Szolyva R.-T. kötelékében 26 éve működik mint ácsmester. A fűrésztelep megépítésében is résztvett. Magyarsága miatt az ukránok házi őrizetben tartották hat hétig. Neje: Vikuk Ilona, fia: Béla tisztviselő a Szolyvacég bpesti központjában. Szilvási János ny. Máv. pályamunkás. Tiszaszászfalu. Itt szül. 1876-ban. 1910-ben lépeti a Máv. szolgálatába és 1931-ben vonult nyugalomba Feketeardóról. Neje: Izsák Mária. Sziivásy József böröndös és bőrdíszműves m., Somorja. 1909-ben szül. Tasnyárasdon. Középiskolába járt, azután kitanulta mesterségét Budapesten. Mint segéd Prágában dolgozott. 1939-ben önállósította magát. Ezt megelőzően nyolc éven át üzemvezető volt és 18-—25 alkalmazott volt a keze alatt. Magyar érzése miatt kiutasították Pozsonyból. Az Egyesült Magyar Párt tagja. Neje: Duduez Anna, fia: József. Szimkovics György áll. igazgató-tanító, Kisrákóc. 1913-ban szül. Csarnatón. Tanulmányait Munkácson végezte, tanítói oklevelét 1936-ban kapta UngváronKisegítő tanító volt Csarnatón, majd .álltanítóvá nevezték ki 1935-ben Kisrákócra. 1939 áprilisában léptették . előigazgatóvá. Szimulik Demeter gör. keleti lelkész,. Ilonca. 1912-ben szül. Izán. A középiskolát Huszton, a teológiát a jugoszláviai Bitolyban végezte 1936-ban. Működését Szolyván kezdte el és 1938 óta vezeti lloncán a gör. kel. egyházat. Neje: Balogh Ilona, gyermekei: Demeter és Vladimír. Apja, néhai Sz. József végigküzdötte a világháborút. Szipina Imre épület- és bútorasztalos m., l'ardoskedd. Itt szül. 1884-ben, Iskolázása után kitanulta az iparát. Végigküzdötte a világháborút az orosz és. román fronton, két ízben megsebesült. Bronz v. é.-t és Kcsk.-t kapott. 1912óta önálló mester. Községi képviselő, a rk. egyháztanács tagja, az Iparosköralelnöke, az érsekújvári ipartestület elöljárója, a MNP. tagja. Neje: Szűcsi Vilma, gyermekei: Vilma férj. ZsilinszkyLajosné, Valéria férj. Major Gyuláné és Sánaor. Unokája: Zs. Erzsébet. * Szitás Bélà bognár m., Csallóköz: árnok. Itt szül. 1903-ban. Iskolázása után. kitanulta a szakmájá, 1921-ben szabadult fel, azután több helyen mint segéd dolgozott. 1939-ben önállósította magát. A MNP. tagja. Felesége: Vitéz Franciska, gyermekei: Aladár, Béla, Margit, István-, és Lajos. Szitovszky László ig. tanító, Szőllős. egres. 1911-ben szül. Tiszaszászfalun. A képzőt Ungváron végezte. 1932—33-ban. Rákászon működött, azután Rákócziszálláson és Cserhalomban. 1934-ben lett a szőllősegresi iskola igazgatója. Neje: Horváth Erzsébet oki. tanitónő. Szjutrik Elek g. kat. kántor, Rákócz/'szállás. 1889-ben szül. Feisővereckéti. A kántorképzőt Ungváron végezte. Működésének állomáshelyei: RákócziszáÜás^ Csendes, Alsóverecke és 1939 óta ismét Rákócziszállás. Felesége: Ferencz Anna,, gyermekei: János, Elek, Anna, Mari. és György. Szkibe János gkat. lelkész, Beregszilvás—Kuzminó. 1883-ban szül. Zsákon. A teológiát Ungváron végezte, 1907-beü szentelték pappá- Tanítói oklevele is van. Először Máriapócson míW ködoti, azután Hajdúdorogon volt s— 187 —
