Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Községi adattár
;gazda, iftai birtoka io le. hold. A Hitelszövetkezetnek n egalapitása, 1909 óta pénztárosa. A szövetkezeti téren kifejtett tevékenységéért elismerő oklevelet kapott. A Méhészegyesület pénztárosa. -A ref. egyháznak 35 éven át kurátora volt. Neje: Fazekas Piroska, gyermekei: Agnes, Etel, Ferenc, Sándor, MarAgit és 1 Lajos. Subik Gyula körjegyző, Hidaskürt. 1898-ban szül. Magyardiószegen. Egerben érettségizett, a jegyzői tanfolyamot Pozsonyban végezte. 1919-ben lépett a közigazgatási pályára, 1924-ben lett vezető jegyző Hidaskürtön. , A világháborúban t. zászlós volt a 10. h. gy. •e. kötelékében. Az iskolán kívüli népművelési bizottság elnöke. Felesége: Adamcsa Etel. Sulák Kálmán birtokos 1, Jászfalu. 188Őban szül. Komáromcsehiben. 1910-ben "lett önálló gazda 21 hol^pn és birtokát azóta megnövelte. Résztvett a világháborúban, az orosz és olasz fronton küzdött, két évet olasz hadifogságban szenvedett. Neje: Serák Julianna, gyermekei: Mária, Vince, János 1, István, József, Kálmán és Rozália. Šumov Mihály fakitermelő és gazdálkodó, Honca-Gyilalja. 1886-ban szül. Moszkvában. Oroszországban mint pénztárnok működött. 1914-ben hadbavonult, 1915-ben Debrecenbe 1 érült. 1918 óta lakik lloncán és erdőkitermelő lett Gyilal'án. 10—12 alkalmazottja van. Neje: Merényi Anna, neveltfiai: János, István kertészek és Emil , fakitermelő. szacsaii Suska Lujza ny. óvónő, Aknaszlatina. Máramarosszigeten született •ősi nemesi családból. Atyja, néhai János bányafőtiszt volt. A szatmári zárdában végezte el az óvónőképzőt, oklevelét 1903-ban kapta. 23 éven át Aknaszlatinán működött, azután nyugalomba vonult. A megszállás alatt a magyar nyelvet tanította. Svéda Ferenc gazdálkodó, VágfarkasdItt szül. 1873-ban. önálló gazda. Végigküzdötte a világháborút. Neje: I)a. rócz Rákhel, gyermekei: Eszter, FeJ"enc cipész m., János bognár m., Joel kovács m., Lidia és Jolán. Síisz János ny. dohánygyári alkalmazott, Szélestó. Itt szül. 1881-ben. 1910ben a munkácsi dohánygyár alkalmazottja lett és ott működött húsz éven -át. Mint 14-es huszár végigküzdötte a világháborút az orosz, olasz és román fronton. Kárpátalja felszabadítása után, 1939 márciusában a magyar katonai parancsnokság kiváló magatartásáért dicsérő ok^ élben íészesite te. Neje: Szlofkai Mária, gyermekei: Wilcsek Béla, Mariska, Ferenc és Sűsz Ilona, József és Berta. Svéda János bognár m., Vágfarkasd. Itt szül. 1911-ben. Fiatal korában kitanulta az iparát, mint segéd Negyeden, H erényben és Vágfarkasdon dolgozott. 1936-ban önállósította magát. Svéda Joel kovács m., Vágfarkasd. Itt szül. 1914-ben. Iskolázása után kitanulta a kovácsipart, mint segéd több helyen működött. 1939 óta önálló kovácsmester. Szabados György ny. (Máv. pályamunkás és gazdálkodó, Szeklence. Itt szül. 1886-ban. 1904-ben kezdte el szolgálatát a Máv.-nál és 193.3-ban vonult nyugalomba. 1914-ben hadbavonult, 1915ben felmentést kapott. Felesége: Jakab Julianna 1935-ben elhunyt 22 évi boldog házasság után. Gyermekei: Cecilia, Mihály, Polánya és Boriska. Szabó András birtokos, Kürt. Itt szül. 1886-ban. Iskolázása után szülei melleti gazdálkodott. 1907—10-ig katonai szolgálatot teljesített Komáromban és mint szakaszvezető szerelt le. Résztvett a világháborúban, a szerb, olasz és orosz fronton harcolt, két izben megsebesült. 1917 augusztusában orosz hadifogságba jutott, melyből 1918 márciusában szökés útján tért vissza. Kitüntetései: kisezüst és bronz v. é., Kcsk. 1925-ben lett önálló gazda 5 k. holdon és birtokát 12 k. holdra gyarapította. Községi előljáró, a MNP. tagja. Felesége: Sánta Mária. Szabó András asztalos m, Szentmihályfa. 1907-ben szül, Benkepátonyban. Mesterségét Somorján tanulta ki, mint segéd Pozsonyban is dolgozott. 1936ban önállósitotta magát. A MNP. tagja. Neje: Brunszvik Julianna, fia: IvánAndrás. Szabó Antal áll. tanitó, Alsóbisztra. 1904-ben szül. Sárosdrőcén. A képzőt Ungváron, végezte. Először Kaszoráa tanitott, következő állomásai: Szinevér, Sztrihánya, Rosztoka és Tarfalu. 1933— 179 —
