Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

elbocsátotta állásából- Felesége: Ferenczy Anna. Stich Mihály körjegyző, Irhóc- 1898ban szül. Uzsokon. Ungváron érettségizett, jegyzői oklevelét Debrecenben szerezte. Mint gyakornok Fenyvesvölgyön azután mint h. jegyző Felsőhavason működött. Magyarsága miatt innen kiutasították a csehek. Ekkor Tiszabezdé. den a. ü. jegyző lett. 1939 márciusáhan Hetény, áprilisában rpedig Irhóc főjegyzőjévé nevezték ki. Neje: Elekes Gizella. Stima László gör. kat. lelkész. Kovácsrét. 1913-ban szül. Klaczonovban ősi kárpátaljai családból. Munkácson érettségizett, a teológiát Ungváron végezte1939-ben került Kovácsrétre, mint az ottani gkat. egyház vezetője. Nős. Sváb Aranka kézimunka.tanítónő, Sztrojna. 1913-ban szül. Bocskón. Négy középiskolát végzett Nagyszőllősön, azután 1932-ben kézimunka-szakvizsgát tett Ungváron és oklevelet nyert. , Szolyván kezdte meg működését, azután a repenyei iskolában tanított. 1934—36-ban Duszinán volt kézimunka-tanítónő, 1936ban került Sztrojnára. A cserniki, tibavai és kismartonkai iskolákban is ellátja a kézimunka-oktatást. Svec József birtokos, Gyarak. Itt szül. 1891-ben. Tényleges katonai szolgálatában érte a világháború, az orosz fronton harcolt tizedesi rangban, egyszer megsebesült és 1917-ben mint 30O/0-0S rokkant szerelt le. Kcsk.-t: kapott. 1928ban lett önálló gazda 4 holdon, mai birtoka 10 kat. hold. Az úrbéresek volt igazgatója, községi képviselő. Neje: Kunkel Franciska, gyermekei: Erzsébet, József, Lénárd és Mária. Storkán Ferencné sz. Tiok-Nyver Anna magánzónő, Dunatőkés. A csehországi Hronovban született, néhai édesapja, János oki. gazdatiszt volt, aki Rumán gróf Pejacsevich uradalmában működött 21 évig, azután nyugalomba vonult. 1917-ben letelepedett Dunatőkésen és 24 holdas birtokán gazdálkodott 1923-ban történt haláláig. T. Anna 1922ben férjhez ment S- F. pozsonyi adófőtitkárhoz. 1938-ban visszatért Dunatőkésre. Gyermekei: Julianna és Irén. Studenyik György gazdálkodó, községi biró, Tiszaborkut. Itt rszül. 1888-ban. Fiatal korában atyja, néhai Tivadar gazdaságában dolgozott. 1921-ben lett önálló gazda, mai birtoka 30 hold- Résztvett a világháborúban és hat évig orosz hadifogságot szenvedett'. A megszállás alatt hü maradt a magyarsághoz. Tizenkét év óta viseli a bírói tisztet. Neje: Kábály Anna, gyermekei: László, György, Dóra, i'Miklós, Péter és Adolf. Stuglmecz Miklós vendéglős, Alsóverecke. 1901-ben szül. Felsőgerebenben. Iskolázása után kitanulta a fodrászipart és mint segéd Sátoraljaújhelyen és Mezőkövesden dolgozott. IQ2 i-ben önáll© focirászüzletet nyitott szülőföldjén, négy évig Szolyván is volt üzlete. A fodrászság mellett a Szövetkezeti vendéglőt is kezelte. 1939-ben megnyitotta saját vendéglőjét- 1921—23-ig katona volt. A magyar Himnusz éneklése miatt a csehek perbefogták. Felesége: Kerekes Erzsébet, gyermekei: Miklós

1, Erzsébet, József és Mária. { Suba Gyula körjegyző, Szarvasháza— Zsdcnyova. 1900-ban szül. Tiszakirván. A pécsi honvéa hadapródiskolában főreáliskolai érettségit tett 1919-ben, jegyzői oklevelét Pozsonyban szerezte., Jegyzőgyakornok volt Volovojeban és Nagylucskán. 1939 májusában vezetőjegyző lett Szarvasháza-Zsdenyován. Felesége: Kiss Mária oki. ? kézimunka-tanitónő, Gyermekei: Arzén-Tamás és Eugénia. Suba Mihály volt Máv. pályaőr, Tiszaszászfalu. Itt szül. 1881-ben. 1904ben lépett a Máv. szolgálatába és 1931ben szolgálat közben hirtelen elhunyt. Királyházán, Tekeházán és Tiszaszászfalun működött. Neje: Kajla Mária, gyermekei: Emil Máv. alk., György áll. tanitó. Antal, Anna férj. Lábos Györgyné, Mária férj. Bisztrán Mihályné, Hona és Mihály. Suba Mihály ny. gkat. espereslelkész, Sztrabicsó- 1870-ben szül. .TiszaszőcSfalun. A középiskolát Máramarosszigeten, a teológiát Ungváron végezte. 1893ban szentelték pappá- 1894-ben Patakon lett s. lelkész, 1901-ben Alsósámodra lelkésszé nevezték ki, azután Batán működött. 1917 óta lelkész Sztrabicsón, a munkácsi kerület esperese Magyarsága miatt a csehek megfigyelés alatt tartották. Neje: Doünay :ïrma, gyermekei: Margit, Anna férj. dr. Loverszky Tóaorné, adél és Jenő. Id. Šubert Sándor gazdálkodó, Bilke. Itt szül. 1869-ben. 1892-ben lett önálló — 178 —