Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

•elnöke, az úrbéresek gazdája. A meg­szállás alatt megőrizte magyarságát. Neje: Lyach Cili, ,gyermekei: János, Mihály. Mária és György. Simon János körjegyző, Alsóbisztra. 1903-ban szül. Urmezőn. Érettségi után Pozsonyban elvégezte a jegyzői tan­folyamot 1932-ben. Palánkán s. jegyző, Perecsényben és Királyfiszálláson h. jegyző, majd Heríncsén s. jegyző. 1939 •eleje óta körjegyző Alsóbisztrán. Neje: Kaszárcia Lenke három év óta mint tanítónő működik. Egy fiuk van: Jó­zsef Károly. Simon Jánost hazafias ma­gatartása miatt a csehek 6 heti hiva­talvesztésre és 8 napi fogházra itéltk. Özv. Simonyi Györgyné sz. Bajcsy Er­zsébet, Medve. Néhai férje 1882-ben szül. Bosóczán. Iskolázása után a po­zsonyikataszterihivatalhoz került, 1902— 1905-ig katona volt. Leszerelése után a pozsonyi Ítélőtáblánál teljesített szol­gálatot mint altiszt, majd Alsókubin). ba helyezték a járásbírósághoz. Innen vonult hadba, az orosz és olasz fron­ton harcolt és 1916 novemberében hősi halált halt. Egy gyermeke maradt: Er­zsébet. Simonyi Jenő volt m. kir. adóhivatali főtanácsos, hivatali főnök, Munkács. 1860-ban szül. Nagykikindán. A jogot Budapesten végezte. 12 évig katonai szolgálatot teljesített és mint főhadnagy szerelt le. Munkácson hunyt el. Özvegye: Blássy Borbála, hét gyermeke van. Simonovszky Mihály ny. erdőőr, Dubi. 1872-ben szül. Handalbustyaházán régi eraészcsaládból. Az erdészeti szakvizs­gát Máramarosszigeten tette le 1908-ban­Tényleges katonai szolgálatából 1896­ban a csendőrség kötelékébe lépett és mint tizedes szerelt le 1901-ben. Ezután a gróf Schőnborn aradalom szolyvai és hátszegi erdőgazdaságánál működött 1928-ig, amikor nyugalomba vonult tel­jes elismerés mellett. Neje: Szatur Ju­lia, gyermekei: Mária, Ferenc tanitó, Margit, Anna és Ilona tanítónő. Singhoffer István vármegyei útgon­aozó, Uszor-Fakó p. 1905-ben szül. So­morján. Középiskolába járt, azután ki­tanulta a kovásipart, mint segéd Po­zsonyban dolgozott. 1939-ben a vár­megye szolgálatába lépett mint útka­paró. A somorja-szenci útszakasz tar­tozik hozzá. Neje: Bogár Julianna, gyer­mekei: István, Erzsébet, Etel és Ár­ipád. Édesapja, József ny. útkaparó. S'il k a László körjegyző, Duszina. 1912­bcn szül. Kisvárdán. Reálgimnáziumi érettségit tett, jegyzői oklevelet Nyír­egyházán nyert 1939 februárban. 1933 —37-ig közig, gyakornok volt. Jegyzői oklevelének birtokában két hónapon át s. jegyző volt Kisvárdán, 1939 áprilisá­ban pedig körjegyzővé választották Du­színán. Karpaszományos tűzmester. Ne­je: Pethő Irén. Skomár László szövetkezeti boltke­zelő, Rákócziszállás. Itt szüi. 1900-ban. Fiatal korában kitanulta a kovácsipart. 1922—35-ig önálló kovácsmester volt Al­sóvei eckéri. 1939 februárjában a rákóczi­szállási fogyasztási szövetkezet boltke­zelője lett. 1918-ban az olasz fronton har­coit és egy évet hadifogságban töltött. Mint őrvezető szerelt le. A bronz v. é. éj Kcsk. tulajdonosa. A Kurtýák-párt hely' elnöke volt és magyar érzése mi­att a? ukránok két ízben is internál­ták. Neje: Hvozdák Katalin. Skomái Mihály asztalos ,m., Alsó­verecke 1885-ben szül. Rákócziszálláson. Mesterségében Beregszászon szabadult fel 1905-ben. Több vidéki nagy üzemben Gcigozot mint segéd, Budapesten a Tb ék féle- bútorgyárban működött. Lem­beigber. és Meissenben is gyarapította s> akismereteit. 1922-ben önállósította ma­gát Alsóvereckén A világháború alatt hadfelszerelési gyárban teljesített szolgá­latot. Slájer Pál büffés, Faluszlatina. 1880­ban szül. Aknaszlatinán ősi helyi csa­ládból. Atyja, néhai Ferenc sóbánya­alkalmazott volt. Iskolázása után szü­lei mellet', működött, majd a tiszti ka­szinó kantinosa lett. 1920 óta büfféje van a laktanya és az állomás között. A cseh uralom alatt megőrizte magyar­ságát. Slyomovics Lajos kereskedő, korcs­máros és gazdálkodó, Csománfalva. Itt szül. 1869-ben. 1896-ban lett önálló ke­reskedő és korcsmáros. Két holdas gaz­dasága is van. Jelenleg vejével közö­sen vezeti az üzletet. 1916—18-ban a csendőrség kötelékében az orosz fron­tor. küzdött és mint szakaszvezető szerelt le A cseh uralom alatt kitartott a ma­gyarság mellett. Neje: Volyvovics Itta, gyermekei: Pál (érettségizett), Samu (Amerikában él), Sándor könyvelő, Vil­mos és Jenő (gazdálkodók), Aranka, Pepi és Helén. Slyomovics Lázár kereskedő és korcs­— 172 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom