Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Községi adattár
•elnöke, az úrbéresek gazdája. A megszállás alatt megőrizte magyarságát. Neje: Lyach Cili, ,gyermekei: János, Mihály. Mária és György. Simon János körjegyző, Alsóbisztra. 1903-ban szül. Urmezőn. Érettségi után Pozsonyban elvégezte a jegyzői tanfolyamot 1932-ben. Palánkán s. jegyző, Perecsényben és Királyfiszálláson h. jegyző, majd Heríncsén s. jegyző. 1939 •eleje óta körjegyző Alsóbisztrán. Neje: Kaszárcia Lenke három év óta mint tanítónő működik. Egy fiuk van: József Károly. Simon Jánost hazafias magatartása miatt a csehek 6 heti hivatalvesztésre és 8 napi fogházra itéltk. Özv. Simonyi Györgyné sz. Bajcsy Erzsébet, Medve. Néhai férje 1882-ben szül. Bosóczán. Iskolázása után a pozsonyikataszterihivatalhoz került, 1902— 1905-ig katona volt. Leszerelése után a pozsonyi Ítélőtáblánál teljesített szolgálatot mint altiszt, majd Alsókubin). ba helyezték a járásbírósághoz. Innen vonult hadba, az orosz és olasz fronton harcolt és 1916 novemberében hősi halált halt. Egy gyermeke maradt: Erzsébet. Simonyi Jenő volt m. kir. adóhivatali főtanácsos, hivatali főnök, Munkács. 1860-ban szül. Nagykikindán. A jogot Budapesten végezte. 12 évig katonai szolgálatot teljesített és mint főhadnagy szerelt le. Munkácson hunyt el. Özvegye: Blássy Borbála, hét gyermeke van. Simonovszky Mihály ny. erdőőr, Dubi. 1872-ben szül. Handalbustyaházán régi eraészcsaládból. Az erdészeti szakvizsgát Máramarosszigeten tette le 1908-banTényleges katonai szolgálatából 1896ban a csendőrség kötelékébe lépett és mint tizedes szerelt le 1901-ben. Ezután a gróf Schőnborn aradalom szolyvai és hátszegi erdőgazdaságánál működött 1928-ig, amikor nyugalomba vonult teljes elismerés mellett. Neje: Szatur Julia, gyermekei: Mária, Ferenc tanitó, Margit, Anna és Ilona tanítónő. Singhoffer István vármegyei útgonaozó, Uszor-Fakó p. 1905-ben szül. Somorján. Középiskolába járt, azután kitanulta a kovásipart, mint segéd Pozsonyban dolgozott. 1939-ben a vármegye szolgálatába lépett mint útkaparó. A somorja-szenci útszakasz tartozik hozzá. Neje: Bogár Julianna, gyermekei: István, Erzsébet, Etel és Áripád. Édesapja, József ny. útkaparó. S'il k a László körjegyző, Duszina. 1912bcn szül. Kisvárdán. Reálgimnáziumi érettségit tett, jegyzői oklevelet Nyíregyházán nyert 1939 februárban. 1933 —37-ig közig, gyakornok volt. Jegyzői oklevelének birtokában két hónapon át s. jegyző volt Kisvárdán, 1939 áprilisában pedig körjegyzővé választották Duszínán. Karpaszományos tűzmester. Neje: Pethő Irén. Skomár László szövetkezeti boltkezelő, Rákócziszállás. Itt szüi. 1900-ban. Fiatal korában kitanulta a kovácsipart. 1922—35-ig önálló kovácsmester volt Alsóvei eckéri. 1939 februárjában a rákócziszállási fogyasztási szövetkezet boltkezelője lett. 1918-ban az olasz fronton harcoit és egy évet hadifogságban töltött. Mint őrvezető szerelt le. A bronz v. é. éj Kcsk. tulajdonosa. A Kurtýák-párt hely' elnöke volt és magyar érzése miatt a? ukránok két ízben is internálták. Neje: Hvozdák Katalin. Skomái Mihály asztalos ,m., Alsóverecke 1885-ben szül. Rákócziszálláson. Mesterségében Beregszászon szabadult fel 1905-ben. Több vidéki nagy üzemben Gcigozot mint segéd, Budapesten a Tb ék féle- bútorgyárban működött. Lembeigber. és Meissenben is gyarapította s> akismereteit. 1922-ben önállósította magát Alsóvereckén A világháború alatt hadfelszerelési gyárban teljesített szolgálatot. Slájer Pál büffés, Faluszlatina. 1880ban szül. Aknaszlatinán ősi helyi családból. Atyja, néhai Ferenc sóbányaalkalmazott volt. Iskolázása után szülei mellet', működött, majd a tiszti kaszinó kantinosa lett. 1920 óta büfféje van a laktanya és az állomás között. A cseh uralom alatt megőrizte magyarságát. Slyomovics Lajos kereskedő, korcsmáros és gazdálkodó, Csománfalva. Itt szül. 1869-ben. 1896-ban lett önálló kereskedő és korcsmáros. Két holdas gazdasága is van. Jelenleg vejével közösen vezeti az üzletet. 1916—18-ban a csendőrség kötelékében az orosz frontor. küzdött és mint szakaszvezető szerelt le A cseh uralom alatt kitartott a magyarság mellett. Neje: Volyvovics Itta, gyermekei: Pál (érettségizett), Samu (Amerikában él), Sándor könyvelő, Vilmos és Jenő (gazdálkodók), Aranka, Pepi és Helén. Slyomovics Lázár kereskedő és korcs— 172 —