Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

lázása után a kishidvégi faárugyárban dolg©zott, ahol művezető lett. Kereskedelmi szakmáját a fogy. szövetkezetnél tanulta ki. 1922-ben önállósitotte magát, füszerüzletet és korcsmát nyi- tott. li holdas gazdasága is van. 1916— 1918-ban az olasz és román fronton "harcolt. Volt községi képviselő. Mindig kitűnt igaz magyarságával. Neje Plosl Anna, gyermekei: János, Vencel, Lajos, György, Vilmos és Anna. Rubin íľés kultúrmérnök, középisko-, lai tanár, igazgató, Munkács. 1897-ben született Kurimán. A középiskolát Budapesten, a műegyetemet és egyetemet Prágában végezte- 1925-ben matematikai és fizikai tanár lett a munkácsi zsidógimnáziumban. A megszállás megszűntével igazgatóvá léptették elő. A világháborúban két évig katonai szolgálatot teljesített a szekerészeknél. A kö-' zeljövőben két tudományos munkája fog megjelenni. Neje: Balkányi Erzsébet, fia: ÁlmosRuprich János sütőmester, Rimaszombat. 1917-ben alapitotta tizemét, melynek egy db. kettőskemencéje van. Modern gépekkel van felszerelve. Négy •alkalmazottat foglalkoztat. Ruprich JáJános a világháborúban katonri szolgálatot teljesitett. Ruscsák Demeter gkeleti lelkész, — Nagybocskó. 1910-ben született Izán. A középiskolát Huszton, a teológiát Jugoszláviában végezte. 1934-ben szentelték pappá. Még ez évben került a nagybocskói gkel. egyház élére. A megszállás alatt is magyarérzésü volt. Neje G subir ka Gizella, gyermekei: Miron, Szófia és Vaszily. Ruszcsák Mihály kolostori rendházfőnök, Huszt. Itt született 1902-ben. — Édesapja Ferenc, iparos m. volt és a világháborúban hősi halált halt. Tanulmányait Görögországban végezte és mint gkeleti lelkész működött. 1931-ben mint felszentelt pap került Husztra, ahol megalapította a kolostort, melynek főnöke lett. Ruszin Antal áll. elemi iskola tanitó, Szentmiklós. 1892-ben született Jávorban. A képzőt Ungváron végezte 1914ben. Először Turjamezőn tanított, 1915ben áll. tanitó lett Tisován, majd KirályfiszáHáson és Galamboson működött. 1921-ben nevezték ki a szentmiklósi állami népiskolához. A Fogy. Szö-> _> — 165 — vetkezet ig. tagja, a Hitelszövetkezet pénztárosa. Neje Pazechanich Etelka gyermekei: Elemér tanitó, György tanitó, Ilona férj. dr. Szaufa Andrásné és Miklós. Ruszin Elemér áll. tanitó, Kockaszállás. 1915-ben született Turjapolenán. A képzőt Munkácson végezte 1937-ben és még ez évben megkezdte pedagógiai működését Djakovszkin. A magyar katonai közigazgatás 1939-ben Kockaszállásra helyezte át. Ruszin Kornél áll. igazgató-tanitó, — Miskafalva (Miskovica). 1905-ben született Tisován (Csendes). A tanítóképzőt Ungváron végezte 1927-ben. 1929-ben lett igazgatótanitó Miskovicán, azelőtt Dubinán és Verebesen működött. 1927—29ig katonai szolgálatot teljesített és mint zászlós szerelt le. Neje Schőnbauer Ilonka, gyermekei: Viktória és Natália. Ruszin Mihály községi bíró, Zsdenyova. Itt született 1876-ban. Önálló gazda. 1S99—1901-ig katonai szolgálatot teljesített Munkácson. I913—1920-ig gyári munkás volt Amerikában. 32 éven át törvénybíró volt, 1939 juliusában pedig községi bíróvá választották. Neje: Burgyuk Ilona, leánya: Mari. Rusznyák Gábor gazdálkodó, Ujgyalla. Itt született 1876-ban. Atyja, István és nagyatyja, Mihály biróviselt ember volt. ű maga 11 holdon kezdte Őel az önálló gazdálkodást, mai birtoka 54 k. hold. Két holdon szőlőt termel. Végigküzdötte a világháborút az orosz, román és olasz fronton, egyszersulyosan megsebesült. A M. N. P. tagja, a megszállás alatt jó magyar volt. Hat éven át a birói székben ült. Neje Kaján Veronka, gyermekei: István, Ilonka, Katalin, Gáspár, Margit, Ágnes, Gábor, Julianna és Mária. Rusznyák László vendéglős, Aknaszlatina. Itt született 1891-ben. Tényleges katonai szolgálatában érte a világháború, az orosz és olasz fronton harcolt szakaszvezetői rangban, egyszer megsebesült. A Kcsk tulajdonosa. 1926-ban önálló vendéglős lett, 1931-ben elhunyt. A vendéglőt özvegye, Mán Julia vezeti két gyermekével: Bertával és Kálmánnal. Ruítner Salamon kereskedő és korcsmáros, Dulfalva. Itt született 1897-ben. 1919-ben önállósította magát. Mint őrvezotő 1915-től végigküzdötte a világhábo*