Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

dég látogatja. Rösenbeck Jakab 1916-' ban meghalt. Jelenleg a leánya ve­zeti a fürdőt, özvegye Rosenheck Re­. gina, kilenc gyermeke van. Egy fia frontharcos volt és mint hadirokkant, szerelt le. A családot magyar érzése miatt üldözték a csehek. Rősenheck Móric kereskedő és ven­déglős, Tiszaborkut. 1864-ben született Kőrösmezőn. Családja az 1700-as évek­ben telepedett le Máramarosban. 1888­ban lett önálló kereskedő Tiszaborkut ton, vendéglőt is alapított, trafikjoga van. A cseh uralom alatt ^megőrizte) magyarságát. Neje Epstein Hermina, — nyolc gyermeke van. Albert és Izidor frontharcosok valtak a világháborúban •és az utóbbi hősi halált halt. Resenlhal Dávtd korcsmáros és gaz­dálkodó, Nagymagyaros. 1876-ban szü-> letett Munkácson. Nyolc éves korában árva lett és azóta maga tartotta fenn magát. 40 ével önálló korcsmáros, 6 holdi szőlője van. Több tisztséget töltött be a községben. A cseh uralom alatt meg­őrizte magyarságát. Nős, 11 élő gyér-; mek apja. Rosenthal Kálmán vendéglős és gyógy­fürdőtulajdonos, Tiszaborkut. Itt szüle­tett 1872-ben. Családja mindig jó ma­gyar volt. Tanulmányai után átvette aty­jától a vendéglőt és gyógyfürdőt, me­lyet erősen kifejlesz fett. Évi vendégfor­galma 2000—3000. Vármegyei bizottsá­gi tag volt, 1914-ben nemességre ter­jesztették föl, amit a világháború meg­akadályozott. Támogatta a magyar ak­ciókat és ezért a csehek folyton ül­dözték. 1927-ben elhunyt. Neje: Zeich­ner Etel, leánya: Fánni. Roséníhal Mór férfiszabó-ága, Galán. ta. 1879-ben született Dunaszerdahelyen. Iskolázása után kitanulta a szabóipart, később munkavezető volt egy ruhagyár­ban. A világháborúban őrvezetői rang­gal az orosz fronton harcolt, majd sú­lyos sebesüléssel és lábfagyással szerelt le. 1905-ben alapitotta galántai szabó­ságát. Nyolc családnak nyújt állandó kenyeret. Neje Levitusz Antónia, gyer­mekei: Ilona férj- dr. Lichtner Rezső­né és Armin kereskedő. Rosenthal Salamon borkereskedő, — 'Nagyszőllős. Itt született 1891-ben. Is­kolázása után édesapja mellett prak­tizált. 1927-ben önállósította magát. — -Résztvett a világháborúban. Mindig tá­mogatta a magyar pártot és kulturát. Neje Stern Sári, gyermekei: Zoltán, Ci­li, Szerén, Sándor, Éva és Lenke. Roséníhal Sámiel volt vendéglős, Ti­szabogdány. Itt született 1857-ben. Ön­álló vendéglős 1 lett 1879-ben. Üzletét 1937-ben bekövetkezett haláláig vezet­te. A vendéglőt most özvegye Gottlieb Mária kezeli Ármin fiával. Nyolc gyer­meke van, bárom fia végigküzdötte a világháborút. Armin fia, mint nemzet­őrparancsnok-helyettes résztve't a Ssics-, gárdák leverésében. Rosmann Hermann kereskedő, Kus­tánfalva. 1909-ben született Ker eck én. Nősülésc- után önálló kereskedő lett. Ka­tonai szolgálatot teljesitett. Felesége: — Lampert Margit,, leánya: Rozália. Rosmann Mór fa- és gőzfürésztelepi igazgató, Alsóbisztra, 1897-ben született Munkácson. Itt végezte tanulmányait, az­után atyja, Ignác üzletében működött. 1929-ben foglalta el jelenlegi állását. A megszállás alatt hazafias magatartást tanúsított. Neje Rosenbluth Rózsi, —• gyermekei: Eszter, Arnold, Jenő, Sán­dor, Lívia, Hajnal, Oszkár és Sári. Roskó Ferenc gazdálkodó, Benedeki. Itt született 1901-ben. Öt holdas föld­jén gazdálkodik. A cseh. megszállás alatt magyarbarátságról tett bizonyságot. 18 hónapig katonai szolgálatot teljesitett. Hat évig községi képviselő volt. Fe­lesége Roskó Anna, gyermekei: János, Mari éb Demeter. Roskó János gazdálkodó és kereske­dő, Benecíeki. Itt születet 1886-ban. Is­kolázása óta földmüveléssel foglalkozik. A világháborúban a szerb és az olasz fronton küzdött. Egyszer megsebesült. Négy évig olasz hadifogságban volt. Mint tizedes szerelt le. A cseh uralom alatt nyolc éven át magyarbarát köz­ségi bíró volt. I922—23-ban a pravoszláv vallásháború alatt egyedül állt a köz­ség lakosai mellett, hogy e lépéstől visz­szatartsa őket. Neje Koribán Ilona, — gyermekei: András, János, és Ilonka. Rosner Ábrahám gazdálkodó, Cser­halom. Itt született 1862-ben. Ősei már az 1700-as években adófizetők voltak itt. Fiatal korában atyja, néhai Mózes mellett gazdálkodott, majd önálló lett. Jelenlegi birtoka 19 hold. Magyarellenes mozgalomban sohasem vett részt. A megszállás előtt 28 évig községi ,ta­nácsos volt. Felesége néhai Rieder Má, — 163 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom