Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Róm. kat. elemi iskola — Kürt. 1754­ben létesült, kilenc tanerős, osztott. A beirt rendes tanulók száma 492, vakH menyien rkatolikusok és magyarok. Róm. kat. elemi iskola — Nagymá­cséd. 1770-ben alakult egy osztállyal egy tani'óval. Jelenleg két épülete« fog­lal el, egyik az egyházé, másik a köz­ségé. Négy r tantermes, hét tanerős. A megszállás alatt a cseh hatóság többször igénybe vette. Növendékeinek száma a f. évben 396. Az iskolában népművelési előadásokat is tartanak. Róm. kat. elemi iskola — Nagyszől­lős. A tanítást 1930 óta a szatmári Szt. Vince apácák látják el. 6 oktató nő­1 vér és egy óvónő nővér. A csehek meg­vonták az iskolától az államsegélyemért az oktatás nyelve magyar. 1938 non vemberében 4 nővért kiutasítottak ma­gyarsága miatt. Főnöknő: Karpinecz M. Avellin. Róm. kat. plébánia — Alsójatló p. 181 1 óta áll fenn, de már előzően is volt itt helyi káplánság. Templomát 1760 körül az Esterházy-család építtet­te Román Jánosné sz. Petrusz Ilona áll. tanítónő, Kerecke. igio-ben szül. Galamboson. A képzőt Ungváron végez­te 1930-ban. Működésének állomásai: —­Sztríkálnya, Bótrágy, Nagy'áz, Koritnyi­ca, Ruszki-Kamaruci, Horjane, Lvubo­ka, Huszt, Gernyés, Közben az ung­vári tanfelügyelőségen is dolgozott. — 1939 szeptembere óta a kereckei áll­iskolában tanit. 1931-ben ment férjhez, egy lánya van: Agnes-Odarka. • Román Miklós ny. járási erdőőr. Kö­vesliget. Itt született 1868-ban. Apja, né­hai R. János gkat. kántor volt. Ö ma­ga tényleges katonai szolgálata után 1892-ben lett erdőőr. Mint járási erdő­őr tíz község erdővagyonát őrizte. —• Negyven évi szolgálat után 1932-ben vonult nyugalomba teljes elismerés mel­lett. Hat holdas gazdasága van. Köz­ségi képviselő- A megszállás alatt is jó magyar volt. Neje Kovásy Ilona, — gyermekei: Ilona, Miklós útmester, Ká­roly asztalos m., István és Anna. Román Rózsi áll- kézimunka-tanitónő, Duszina. 1907-ben született Nagyszőllő­sön. Érettségizett és Ungváron kézimun­ka-szakvizsgát tett. Breszlón, Panikán. Badalón és Volócon tanitott. 1934 óta Duszinán működik. Ugyancsak ő látja el a roszosi és plavjai iskolákban a kézimunka-oktatást. Csehellenes maga­tartása miatt r938 őszén Alsóvereckén letartózta' ták és súlyosan bántalmazták. Négy heti fogság után sikerült meg­szöknie, a munkácsi kórházban épült fel. A felszabadítás után visszahelyezték Duszinára. 1 Romzsa Sándor igazgató- tanitó, — Klastromfalva. 1910-ben született Léc­falván. A képzőt Ungváron végezte.. Mint ig. tanitó Ardánházán 3 évet, Kis 1-, rétfalván pedig 4 évet töltött és onnan került Klastromfal vára. A gazdasági szakoktatásban is képesítést szerzett. Fe­leség e Jankovics Margit, akinek apja gkat. lelkész volt. Egy gyermekük van:­Gabriella. Rosen Mózes kereskedő, Alsóverec­ke. Rosenbaum Miksa gazdálkodó, Cser­halom. Apósával, Rosner Ábrahámmal együtt gazdálkodik. Résztvett a világhá­borúban, az orosz fronton harcolt, egy., szer megsebesült, 2 és fél évig hadi­fogságban sínylődött és mint szaka z­vezető szerelt le; Kisezüst v. é.-t ka-: pott. Gyermekei: Éva, Judit és Ernő.­Rosenberg Abrahám gyógyforráskeze­lő, Polena. 1886-ban született Ardánhá­zán. Talmudislcolát végzett. 1907—10-ig katona volt Miskolcon. Végigküzdötte a világháborút az orosz fronton és több izben megsebesült. Őrmesteri rangban szerelt le, bronz v. é..t és Kcsk-t ka-> pott. 1912-ben vette át a polenai gyógy­forrás kutkezelőségét. Neje Waldmann Rózsi, gyermekei: Armin, Helén, Etel, Berta, Jolán, Bella és Márkus. Rosenberg Salamon kereskedő, kis­birtokos, Ardánháza. Itt született 1894­ben. 1914 óta önállóan vezeti vegyes­kereskedését és korcsmáját, valamint szeszfőzdéjét és fakereskedését. Részt­vett a világháborúban, 1915-ben orosz hadifogságba esett, melyből I917 végén szabadult, azután újra kiment a front­ra. Neje Jakobovics Erzsébet, gyer-. mekei: Fülöp és Márkusz. Rosenheck Jakab volt vendéglős, Ti­szaborkut. 1862-ben született Kőrösme­zőn, ahol elődei már az 1700-as' években telepedtek le- Fiatal korában atyja, Dá-> vid mellett működött. 1887-ben vendég-' lőt nyittot Tiszaborkuton, ahol átvete apja fürdőjét is, amely ásványvízben gazdag. A fürdőt évente 1500—1600 ven­— 162 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom