Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Községi adattár
a volóci körletbe helyezték. 1931—33-ig katonai szolgálatot teljesitett. 1936-ban tette le dicsére'es eredménnyel az erdészeti képesitő vizsgát. Pilczer Mária áll. óvónő, Szolyva — Bisztratelep. 1912-ben szül. Alsóge: ebenen. övónői oklevelét Ungváron szerezte iq32-ben. Működését Podócon kezdte «1. mint tanitónő, majd Rosztokán és Ricskán működött. 1934-ben az ungvári színtársulat drámai színésznője lett, később pedig a prágai nemzeti szinház művésznője. 1938-ban Szászókára került kisegítő tanítónőnek. 1939-ben a felszabadító katonaság parancsnoksága a Bisztra-telepi áll. ovóda vezetésével bízta. meg. PilÍD András gazdálkodó. Felsőveresmart. Itt szül. 1889-ben. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött; és három évig hadifogságban sínylődött. Három hold földjén gazdálkodik. Régebben mint cipésziparos is működött. Neje Fetzkó Anna. Pilipkó Ferenc gazdálkodó, szektavezető, Ilonca. Itt szül. 1899-ben. 1921 óta önállóan műveli 15 holdas birtokát. I017— 18-ban az olasz és román fronton harcolt, egyszer meg is sebesült. A szombatosok szektájának vezetője. Neje Himinecz Márta, gyermekei: Mária, Anna és' Ferenc. Pintér Lajos gazdálkodó, Negyed. Itt szül. 1860-ben- 1905-ben lett önálló gazda 40 holdon és birtokát azóta 60 holdra gyarapította. Az úrbéres gazdák elnöke, községi képviselő, a íMNP alapító tagja. Felesége Szekeres Eszter, gyermekei: István, Lajos, Gizella és Etel. Pircsák Antal malomtulajdonos, Borhalom. 1903-ban szül. Munkács v áralján. Iskolázása után kitanulta a molnárságot. 1038-ban vette át jelen'egi malmát, amelvnek napi teljesítménye 20 mm. A cseh uralom alatt magyar érzése miatt többször pénzbirsággal sújtották. Pirovárcsi József rk. ig. tanitó: Szentmihályfa. 1891-ben szül. Kisudvarnokon. A képzőt Modorban végezte 1914-ben. Naszvadon, majd Andódon tanított és 1928-ban lett ig. tanitó SzentmihályfánAz orosz és olasz fronton harcolt a világháborúban, egyszer megsebesült, 1916ban orosz fogságba esett, melyből 1922ban tért vissza és mint t. hadnagy szerelt le. A kisezüst v. é. és Kcsk. tulajdonosa. A megszállás alatt többször feljelentették a magyar párt szenvezése miatt. Neje Siposs Gizella, gyermekei: Anna-Margit és József- Sógora, Siposs Lajos zászlós hősi halált halt. Pitra Ferenc m. tisztviselő, erdőkezelő, Bedőháza. 1003-ban szül. Munkácson. Itt elvégezte a gimnáziumot, ezután erdőkitermelő vállalatok tisztviselőbe lett. Jelenleg a Nasici Faipari RT. szolgálatában működik. Hivatalát önállóan vezeti, keze alatt 100—200 alkalmazott dolgozik. Hazafias magatartása miatt az ukránok üldözésében volt része. Neje Takubovszky Erzsébet, gyermekei: Etel és Jolán. Plakinger Károly kereskedő, Oroszmokra. 1899-ben szül. Királymezőn. 1924ben alapította jelenlegi \ egyeskereskedését. Neje Czepeczarer Alojzia, gyermekei: Vilma, János és Franciska Platkó János kéményseprő m., Alsó— verecke. 1884-ben szül. Makkosjánoson. Iparában 1905-ben szabadult fel Beregszászon. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt, hétszer megsebesült, Bukovinában egy légnyomás betemette, oroszok ásták ki és fogságba került súlyos betegen, rregsüketülve. •— 1921-ben tért vissza és mint őrmester szerelt le. Kitüntetései: nagyezüst és kisezüst v. é. Leszerelése után mint kéményseprősegéd dolgozott, 1937 évben nyerte el az alsóve: eckei kéményseprőmesteri kerüle'et. Az Őslakos Párt tagja volt. Neje Stuller Gizella, gyermekei: János, István, József, Etelka, Rózsi, Gizella, Mária és András. Pleidel Gyula urad. főkertész. Fél 1891-ben szül. Felsőelefánton. A kertészeti szakiskolát Budapesten végez'e, ahol 1910-ben oklevelet kapott. Nyitrán. Fiúméban, Nyitrakisbábon és Nógrádbercelen működött. Végigküzdötte a világháborút az orosz, román és olasz fronton, a kisezüst v. é. és Kcsk. tulajdonosa. Leszerelése után báró Scbey nvitrakövecsesi birtokán lett mükertész. 1923-ban került Félre és vezeti a. 61 holdas urad. kertészetet és parkot.. Felesége Adámszky (Abonyi) Teréz. Pleyer Lajos cukrász és mézeskalácsos m., Somorja. 1897-ben szül. Ligetfaluban. Középiskolába járt, azután kitanulta a sütőipart atyja mellett, a cukrászságot pedig Budapesten. Mint segéd a fővárosban praktizált. 1928-ban — 148 —