Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

a volóci körletbe helyezték. 1931—33-ig katonai szolgálatot teljesitett. 1936-ban tette le dicsére'es eredménnyel az erdé­szeti képesitő vizsgát. Pilczer Mária áll. óvónő, Szolyva — Bisztratelep. 1912-ben szül. Alsóge: ebe­nen. övónői oklevelét Ungváron szerez­te iq32-ben. Működését Podócon kezdte «1. mint tanitónő, majd Rosztokán és Ricskán működött. 1934-ben az ungvári színtársulat drámai színésznője lett, ké­sőbb pedig a prágai nemzeti szinház művésznője. 1938-ban Szászókára ke­rült kisegítő tanítónőnek. 1939-ben a felszabadító katonaság parancsnoksága a Bisztra-telepi áll. ovóda vezetésével bíz­ta. meg. PilÍD András gazdálkodó. Felsőveres­mart. Itt szül. 1889-ben. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küz­dött; és három évig hadifogságban síny­lődött. Három hold földjén gazdálkodik. Régebben mint cipésziparos is műkö­dött. Neje Fetzkó Anna. Pilipkó Ferenc gazdálkodó, szekta­vezető, Ilonca. Itt szül. 1899-ben. 1921 óta önállóan műveli 15 holdas birtokát. I017— 18-ban az olasz és román fron­ton harcolt, egyszer meg is sebesült. A szombatosok szektájának vezetője. Ne­je Himinecz Márta, gyermekei: Mária, Anna és' Ferenc. Pintér Lajos gazdálkodó, Negyed. Itt szül. 1860-ben- 1905-ben lett önálló gaz­da 40 holdon és birtokát azóta 60 holdra gyarapította. Az úrbéres gazdák elnöke, községi képviselő, a íMNP alapító tagja. Felesége Szekeres Eszter, gyermekei: István, Lajos, Gizella és Etel. Pircsák Antal malomtulajdonos, Bor­halom. 1903-ban szül. Munkács v áralján. Iskolázása után kitanulta a molnárságot. 1038-ban vette át jelen'egi malmát, a­melvnek napi teljesítménye 20 mm. A cseh uralom alatt magyar érzése miatt többször pénzbirsággal sújtották. Pirovárcsi József rk. ig. tanitó: Szent­mihályfa. 1891-ben szül. Kisudvarnokon. A képzőt Modorban végezte 1914-ben. Naszvadon, majd Andódon tanított és 1928-ban lett ig. tanitó Szentmihályfán­Az orosz és olasz fronton harcolt a vi­lágháborúban, egyszer megsebesült, 1916­ban orosz fogságba esett, melyből 1922­ban tért vissza és mint t. hadnagy szerelt le. A kisezüst v. é. és Kcsk. tulajdonosa. A megszállás alatt többször feljelentették a magyar párt szenvezése miatt. Neje Siposs Gizella, gyermekei: Anna-Margit és József- Sógora, Siposs Lajos zászlós hősi halált halt. Pitra Ferenc m. tisztviselő, erdőkeze­lő, Bedőháza. 1003-ban szül. Munkácson. Itt elvégezte a gimnáziumot, ezután erdőkitermelő vállalatok tisztviselőbe lett. Jelenleg a Nasici Faipari RT. szolgála­tában működik. Hivatalát önállóan veze­ti, keze alatt 100—200 alkalmazott dol­gozik. Hazafias magatartása miatt az ukránok üldözésében volt része. Neje Ta­kubovszky Erzsébet, gyermekei: Etel és Jolán. Plakinger Károly kereskedő, Orosz­mokra. 1899-ben szül. Királymezőn. 1924­ben alapította jelenlegi \ egyeskereskedé­sét. Neje Czepeczarer Alojzia, gyer­mekei: Vilma, János és Franciska Platkó János kéményseprő m., Alsó— verecke. 1884-ben szül. Makkosjánoson. Iparában 1905-ben szabadult fel Be­regszászon. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt, hétszer meg­sebesült, Bukovinában egy légnyomás betemette, oroszok ásták ki és fogságba került súlyos betegen, rregsüketülve. •— 1921-ben tért vissza és mint őrmester szerelt le. Kitüntetései: nagyezüst és kisezüst v. é. Leszerelése után mint ké­ményseprősegéd dolgozott, 1937 évben nyerte el az alsóve: eckei kéményseprő­mesteri kerüle'et. Az Őslakos Párt tag­ja volt. Neje Stuller Gizella, gyerme­kei: János, István, József, Etelka, Ró­zsi, Gizella, Mária és András. Pleidel Gyula urad. főkertész. Fél 1891-ben szül. Felsőelefánton. A ker­tészeti szakiskolát Budapesten végez'e, ahol 1910-ben oklevelet kapott. Nyit­rán. Fiúméban, Nyitrakisbábon és Nóg­rádbercelen működött. Végigküzdötte a világháborút az orosz, román és olasz fronton, a kisezüst v. é. és Kcsk. tulaj­donosa. Leszerelése után báró Scbey nvitrakövecsesi birtokán lett müker­tész. 1923-ban került Félre és vezeti a. 61 holdas urad. kertészetet és parkot.. Felesége Adámszky (Abonyi) Teréz. Pleyer Lajos cukrász és mézeskalá­csos m., Somorja. 1897-ben szül. Liget­faluban. Középiskolába járt, azután kita­nulta a sütőipart atyja mellett, a cuk­rászságot pedig Budapesten. Mint se­géd a fővárosban praktizált. 1928-ban — 148 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom