Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Községi adattár
üzletvezetője. A MNP. tagja. Neje: Alföldy Ilonka Atyja, N. Sándor és bátyja, László frontharcos volt. Naskovics Pál pékmester, Szolyva. — Itt szül. 1906-ban, Munkácson járt polgári iskolába és Hozsovicén tanulta iparát. Több helyen volt segéd és 1939ben lett önálló; 1926—28 katona volt Kassán. Nazdraveczky Lajos cipész m., Gödényháza. 1907-ben szül. Királyházán. Iskolázása után kitanulta az iparát, azután mint segéd dolgozott. 1927—34ig Belgiumian bányász volt. Hazatérve Gödényházán önálló cipészmester lett. Neje Dimincky Margit, gyermekei: Elvira és Sándor. Nánássy Béla villanyszerelő m., — Szolyva. 1899-ben Barkaszón született, iparát Munkácsion tanulta. 1926 óta a Szolyva rt-nál munkavezető mester 1939-ben korcsmát és vendéglőt létesített, amelyet nejével Tarr Margittal együtt vezet. Gyermekei : Béla, Ottó és 1 Éva. Nemes Mihály áll. tanitó, Alsóveresmart. 1912-ben szül. Oroszvisón. A képzőt Ungváron végezte. 1939-ben lettj áll. tanitó Alsóveresmarton, azelőtt Darván és Szászfalun működött. Neje: Zsidik Jolán, leánya: Gabriella. , Nemeskuty Rexa Sándor községi főjegyző, Albár. 1903-ban szül. Vágszentkereszten. Négy gimn. osztályt végzett Pozsonyban, azután három évig a pécsi honvéd hadapródiskolába járt. 1919-20ban elvégezte a pozsonyi közig, tanfolyamot, azután s. jegyző lett édesapja mellett Detrekőszentmiklóson. 1921 e 1ején Galántára, majd Nagyudvarnokra került. Itt 1923 január i-én vezető jegyzővé nevezték ki. A cseheknél katonai szolgálatot teljesített. Jelenleg Albár főjegyzője, A járási "tűzoltó szövetség alparancsnoka, a közművelődési biz. elnöke. A megszállás alatt tagja volt a magyar pártnak. Felesége Mohácsy Erzsébet, gyermekei: Gábor és Iván. Atyja, néhai R. Pál 47 évig működött a közig, pályán. Nagybátyja Rexa Dezső Pestvármegye főlevéltárosa. Nemesócsai Hengermalom RT. A régi malom 1926-ban leégett és 1927-ban épült fel újra. 1930-ban részvénytársasággá alakult. Teljesítménye napi 4 vagon buza és rozs. Egy vagon a daráló képessége. 13 alkalmazottja van, az előző években 40 volt. Németh Mór hentes é* mészáros m., Deáki. 1890-ben szül. Szeméten. Iskolázása után kitanulta a husipart, mint segéd Pozsonyban dolgozott. 1918-ban önállósította magát. Ipartestületi tag, a MNP tagja. Neje Papp Jolán, gyermekei: László hentes 1 és Zoltán Nemzeti Hitelintézet RT. rimaszombati fiókja. 1939 májusában létesítette a központ a fiókot. Az I. Magyar Alt. Biztosító körzeti képviselője, a Máv. hivatalos menetjegyirodája, az Ibusz képviselete és sors jegyárusító. Mindenfélt banküzlettel foglalkozik, hiteleket folyósít, betéteke gyümölcsöztet. Vezetője illetve igazgatója Barabás Lajos. Négy tisztviselőt foglalkoztat. Neuber Ferenc plébános, Bajcs. — 1895-ben szül. Csesztén. A középiskolát Nagyszombatban, a teológiát Esztergomban és a bécsi Pazmanaeumban ! végezte. 1918-ban szentelték pappá Mint káplán Pöstyénben és Vágszereden működött. 1932-ben FelsőszH plébánosa lett. 1937 óta pedig bajcsi plébános. A család németországi eredetű. Ükapja és dédapja várnagy volt. Neuber Ferenc a Kat. Legényegylet elnöke volt Nagyszombatban és több egyesület vezetője Értékes költői munkásságot fejt ki. Neufeld Ede vaskereskedő, Nagyszőllős. 1863-ban született. Iskolázása után a kereskedelmi pályára lépett és 1893-ban önállósította magát. Magyai sága miatt a csehek súlyos udókat róttak rá. Két öccse hősi halált hali a világháborúban. Felesége Gelb Johanna, gyermekei: Béla, Gyula és László. Neufeld Zol án kereskedő NagyszőI lős. 1911-ben NagyszőHősön született és itt járt iskolába. Atyja mellett sajátította el kereskedelmi ismereteit. 1935ben lett önálló. Atyja résztvett a világháborúban. Neuhauser Lázár kereskedő, rum- és likőrgyártó, Dunaszerdahely. Itt szül 1884-ben. Négy középiskolát végzett el Nyitrán, azután a keresk. pályára lépett, atyja mellett működött. Az üzemet N. Ignác alapította saját házában, 1910-ben halt meg. N. Lázár a világháborúban katonai szolgálatot teljesített, Kcsk.-t kapott. A Közművelődési Egyesület vezetőségének tagja. Neje Wallner Esz— 136 —