Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

üzletvezetője. A MNP. tagja. Neje: Al­földy Ilonka Atyja, N. Sándor és báty­ja, László frontharcos volt. Naskovics Pál pékmester, Szolyva. — Itt szül. 1906-ban, Munkácson járt pol­gári iskolába és Hozsovicén tanulta ipa­rát. Több helyen volt segéd és 1939­ben lett önálló; 1926—28 katona volt Kassán. Nazdraveczky Lajos cipész m., Gö­dényháza. 1907-ben szül. Királyházán. Iskolázása után kitanulta az iparát, az­után mint segéd dolgozott. 1927—34­ig Belgiumian bányász volt. Hazatér­ve Gödényházán önálló cipészmester lett. Neje Dimincky Margit, gyerme­kei: Elvira és Sándor. Nánássy Béla villanyszerelő m., — Szolyva. 1899-ben Barkaszón született, iparát Munkácsion tanulta. 1926 óta a Szolyva rt-nál munkavezető mester 1939-ben korcsmát és vendéglőt léte­sített, amelyet nejével Tarr Margittal együtt vezet. Gyermekei : Béla, Ottó és 1 Éva. Nemes Mihály áll. tanitó, Alsóveres­mart. 1912-ben szül. Oroszvisón. A kép­zőt Ungváron végezte. 1939-ben lettj áll. tanitó Alsóveresmarton, azelőtt Dar­ván és Szászfalun működött. Neje: Zsi­dik Jolán, leánya: Gabriella. , Nemeskuty Rexa Sándor községi fő­jegyző, Albár. 1903-ban szül. Vágszent­kereszten. Négy gimn. osztályt végzett Pozsonyban, azután három évig a pécsi honvéd hadapródiskolába járt. 1919-20­ban elvégezte a pozsonyi közig, tanfo­lyamot, azután s. jegyző lett édesapja mellett Detrekőszentmiklóson. 1921 e 1e­jén Galántára, majd Nagyudvarnokra ke­rült. Itt 1923 január i-én vezető jegy­zővé nevezték ki. A cseheknél katonai szolgálatot teljesített. Jelenleg Albár fő­jegyzője, A járási "tűzoltó szövetség al­parancsnoka, a közművelődési biz. el­nöke. A megszállás alatt tagja volt a magyar pártnak. Felesége Mohácsy Er­zsébet, gyermekei: Gábor és Iván. Atyja, néhai R. Pál 47 évig működött a közig, pályán. Nagybátyja Rexa Dezső Pest­vármegye főlevéltárosa. Nemesócsai Hengermalom RT. A ré­gi malom 1926-ban leégett és 1927-ban épült fel újra. 1930-ban részvénytársaság­gá alakult. Teljesítménye napi 4 vagon buza és rozs. Egy vagon a daráló ké­pessége. 13 alkalmazottja van, az elő­ző években 40 volt. Németh Mór hentes é* mészáros m., Deáki. 1890-ben szül. Szeméten. Isko­lázása után kitanulta a husipart, mint segéd Pozsonyban dolgozott. 1918-ban önállósította magát. Ipartestületi tag, a MNP tagja. Neje Papp Jolán, gyerme­kei: László hentes 1 és Zoltán ­Nemzeti Hitelintézet RT. rimaszomba­ti fiókja. 1939 májusában létesítette a központ a fiókot. Az I. Magyar Alt. Biztosító körzeti képviselője, a Máv. hivatalos menetjegyirodája, az Ibusz kép­viselete és sors jegyárusító. Mindenfélt banküzlettel foglalkozik, hiteleket folyó­sít, betéteke gyümölcsöztet. Vezetője illetve igazgatója Barabás Lajos. Négy tisztviselőt foglalkoztat. Neuber Ferenc plébános, Bajcs. — 1895-ben szül. Csesztén. A középisko­lát Nagyszombatban, a teológiát Eszter­gomban és a bécsi Pazmanaeumban ! vé­gezte. 1918-ban szentelték pappá Mint káplán Pöstyénben és Vágszereden mű­ködött. 1932-ben FelsőszH plébánosa lett. 1937 óta pedig bajcsi plébános. A csa­lád németországi eredetű. Ükapja és dédapja várnagy volt. Neuber Ferenc a Kat. Legényegylet elnöke volt Nagy­szombatban és több egyesület vezetője Értékes költői munkásságot fejt ki. Neufeld Ede vaskereskedő, Nagy­szőllős. 1863-ban született. Iskolázása után a kereskedelmi pályára lépett és 1893-ban önállósította magát. Magyai sága miatt a csehek súlyos udókat róttak rá. Két öccse hősi halált hali a világháborúban. Felesége Gelb Jo­hanna, gyermekei: Béla, Gyula és Lász­ló. Neufeld Zol án kereskedő NagyszőI lős. 1911-ben NagyszőHősön született és itt járt iskolába. Atyja mellett sajá­tította el kereskedelmi ismereteit. 1935­ben lett önálló. Atyja résztvett a világ­háborúban. Neuhauser Lázár kereskedő, rum- és likőrgyártó, Dunaszerdahely. Itt szül 1884-ben. Négy középiskolát végzett el Nyitrán, azután a keresk. pályára lépett, atyja mellett működött. Az üzemet N. Ignác alapította saját házában, 1910-ben halt meg. N. Lázár a világháborúban ka­tonai szolgálatot teljesített, Kcsk.-t ka­pott. A Közművelődési Egyesület ve­zetőségének tagja. Neje Wallner Esz­— 136 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom