Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

I^en haclbavon.uk, az orosz fronton se­besülten orosz fogságba esett, s onnan 1921-ben jött haza. 1924-ben a Bródy­párthoz került s a szolyvai járás tit­kára lett. 1930-ban Sólymoson lett kán­tortanító, majd Cékén és Bezőn műkö­dött, 1932 óta Roszoson végzi a;kántori teendőket. Volt községi képviselő. 193^ ben résztvett a nemzetőrség megala­kításában és az államvagyon megmen­tésében. Felesége: Király Olga. Gyer-­mekei: Olga és Gyula. Miktiía Mihály áll. polg. iskolai igaz­gató, Szentmiklós. 1893-ban szül. Be­regrákoson. Az ungvári képzőt 1911­ben, a mezőgazd. iskolát 1913-ban vé­gezte. Polg. iskolai tanári oklevelét K)2ó-ban kapta. 1914-ben a jászberényi -gazd. iskolához került, 1926-ban fog­lalta el jelenlegi állását. Miklós Árpád gazdálkodó, községi bH ró, Nagymácséd. Itt szül. 1885-ben. Po­zsonyban végezte a középiskolát, az­után szülei mellett gazdálkodott. 1920­ban lett önálló, mai birtoka 80 hold. A pozsonyi mezőgazd. kiállításon saját ter­mésű búzájával dijat nyert. 1918-tól vesz részt a község vezetésében. Volt köz­ségi képviselő, 1923—31-ig biró, a visz­szacsatolás óta ismét ezt a tisztet vi­seli. A ker. szoc. párt volt elnöke, az Egy. Magyar • Pártnak 1934 óta elnö­ke. A Fogy. Szövetkezet és az úrbéresek elnöke, volt tűzoltó főparancsnok, me­gyebizottsági tag stb. Neje: Baracskay Teréz gyermekei: Margit, Mária, Jó­zsef és Teréz. Miklós Imre üzletvezető, vNagym'e­gyer. 1889-ben szül. Kiskundorozsmán. Fiatal korában kitanulta a cipészipart, mint segéd Szegeden, Bud^.pes'.en, Bé­késcsabán és másutt dolgozott. Tiz éven át önálló mester volt Szencen. 1931­ben a Bata-gyár szolgálatába került mint műhelymester. 1938 decembere óta a gyár nagymegyeri fióküzletét, a Ciktá-t vezeti. Végigküzdötte a világháborút A MNP. tagja. Neje: Csernák Mária, gyermekei: Imre mtisztv., Dezső (részt­vesz az üzlet vezetésében) és Mária. Mikóczy István gazdálkodó, I. biró, Nagypaka. 1879-ben szül. Kispakán régi nemesi családból. Hosszabb ideig közö­sen gazdálkodott atyjával, néhai Ml. Jánossal. 1934-ben lett önálló gazda 34 holdon. Előzetesen 7 évig a posta szolgálatában is működött. A -JVINP. tagja, a kápolna gondnoka, a tejszö­vetkezet ig. tagja. 1934 óta (.viseli a birói tisztet. Felesége: Sebestyén Vilma, gyermekei: .András teológus, Fe enc (ker. akadémiát végzett), Apollónia, Ala­jos és Julia. Mikóczy József kántortanító, Po~ zsonyeperjes. Régi nemesi család sarja, 1908-ban szül. Vásáruton. Tanitói okle­velét 1927-ben kapta Pozsonyban, öt évig Albáron működött, 1932-ben ke­rült a pozsonyeperjesi községi iskolához. A rk. ifjúsági egyesület vezetője, a Magyar Párt tagja, a Hanza könyvelője. Neje: Kováts Anna, gyermekei: Erzsé­bet és László. Mikula Mihály gkat. lelkész, Dávid., falva. 1910-ben szül. Munkácsváraljám Tanulmányait Munkácson és Eperjesen végezte. Rövid ideig adminisztrátor volt Hankovicon és 1937 február óta mint lelkész Dávidfalván működik. Neje: Do­beg Piroska, fia: Tiborka. Milcsevics József kincstári erdőőr, Ti­szaborkut. 1897-ben szül. Körösmezőn. Erdészeti szakiskolát végzett Ungvá­ron. 1927-ben mint erdőőr kincstári szol­gálatba lépett. Keze alatt átlag 250 munkás dolgozik. Résztvett a világhá­borúban, a román fronton harcolt. A megszállás alatt megőrizte magyarsá­gát. Neje: Wizaver Mária, gye^me" ei: Miklós és Antal. Mile Gyula hentes és mészáros m., Nagyfarkasd. Itt szül. 1910-ben. Isko­lázása után kitanulta a husipart Szere­den. mint segéd Pozsonyban és Vág­sellyén dolgozott. 1935-ben önállósitotta magát. Ipartestületi tag. Atyja, János, aki önálló gazda, végigküzdötte a vi­lágháborút. Édesanyja: Pál Eszter, egy, nővére van: Eszter. Milkovics Imre gazdálkodó, Csiliz­radvány. Itt szül. 1895-ben. 1910 óta gazdálkodik önállóan, mai birtoka 20 m. hold. A Magyar Párt tagja, községi közgyám, ref. gondnok. Neje: Simon Karolin, gyermekei: Ernő és Ferenc. Minya János gkat. lelkész, Patká­nyóc. 1910-ben szül. Kerekhegyen. A középiskolát és teológiát Ungváron vé­gezte. 1936-ban szentelték pappá és még ez évben kinevezték lelkésszé Patka­nyócra a. leányegyházhoz. Az 'ukrán uralom alatt magyar hazafiasságáért 4 havi súlyos vizsgálati fogságot szenve­— 129 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom