Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

"Iî, gyermekei: Amália, Mózes

1, Ida, Abrahám, N elli, Ignác és Hanni. Mayerovics József vendéglős, kereskedő, gazdálkodó, Felsőapsa. Itt született 187~-ben. Elődei 1650 körül telepedtek le Máramarosban. 19'/2-ben let\ önálló kereskedő és gazda, vendéglőjét 1928-ban nyitotta. Trafikengedélyt is kapott. 1915—18-ban katonai szolgálatot teljesített a 85. gy. e.-ben. A megszállás alatt megőrizte magyar' hűségét. Neje Steinberg Róza, nyolc gyermeke van. Mák Ferenc vendéglős, Ipolyság. — 1907-ben született I.-Kelenyén régi nemesi családból. Iskolázása után pincér lett, a vasutti vendéglőben és a Lengyel-villában működött. 1940 január •eleje óta önálló vendéglős. A megszállás alatt tagja volt a M. N. P.-nak. Ne-* je: Pásztor Eszter, leánya: Magdus. Két bátyja hősi halált halt, egy pedig hadirokkant lett a világháborúban. Márcz'í ísiván tanitó, Felsőkerecke 1912-ben született Hánykovicán. Munkácson elvégezte a keresk. akadémiát. 1930-ban kezdte cl pedagógiai működését Felsőbisztrán, azután Hánykovicán. Kereckén, Bilkén tanitott. Oklevelét 1936-ban kapta. 1939-ben Felsővereckére helyezték osztálytanítónak. Márk János kisbirtokos, Albár. Itt született 1878-ban régi nemesi családból. Kitanulta a fafaragó-, bognár-, ács-és kőmüvpsipart. Ezekben az iparokban 1897—1927-ig önálló mester volt. Harminc év óta gazdálkodik is, jelenlegi birtoka 21 hold. Végigküzdötte a világháborút az orosz és olasz frontokon, egyszer megsebesült. Kitüntetései: kis• ezüst és bronz v. é., Kcsk. A Magyar Párt pénztárosa volt. Községi képviselő, volt presbiter, a Hanza ig. tagja és pénztárosa. Néhai neje Hölgye Janka, volt, gyermekei: Janka, Irén, Géza és Róza. (Zavadszky) Márkusz Tivadar oki erdőmérnök, a Latorica R. T. erdőgondnoka;, Zsdenyova. 1895-ben született Szepesófaluban. Selmecbányán é< Sopronban végezte az erdészeti főiskolát és

1 1927-ben nyert,, oklevelet. Először a m. kir. állami erdők szolgálatában működött mint műszaki gyakornok Debrecenben. Résztvett <a világháborúban, tisztiiskolát végzett, az orosz fronton -harcolt és öt évig hadifogságot szenvedett. Visszatérve, mint t. zászlós szerelt le Hohenlohe herceg uradalmában 1932-ben a központba beosztott erdőmérnök, később az erdőgazdaság önálló veetője lett. 1939 juniusa óta a Latorica R. T. zsdenyoVai erdőgondnokságának vezetője. Marion Rubin kereskedő, Veléte. Itt született iSg9-ben. Családja a 18-ik században telepedett le a községben. 1921ben lett önálló kereskedő és 5 holdon gazdálkodik is. 1917—18-ban katonai; szolgálatot teljesített. A megszállás alatt megőrizte magyarságát. Neje: Márton Fáni, hét gyermeke van. Má hé Ferenc áll. iskolaigazgató, — Felsőveresmart. 1903-ban született Ungdarócon. 1927-ben kapta meg tanittói oklevelét Ungváron. Igazgatótanitó volt Kerekhegyen, majd Felsőszlatinán. 1938 szeptembere óta Felsőveresmarton működik. Magyarsága miatt 1938-ban kiutasították a csehek. Felesége Kiss Julianna, gyermekei: Natália és Zsigmond. Má.is Imre vegyeskereskedő, Sikabony. Itt szül. 1904-ben nemesi törzsből. Isko'á/.ása után szülei me'lett gazdálkodott. 1939-ben vegyeskereskedést nyitott. A MNP tagja. Neje nemes Somogyi GabrieĽa, gyermekei: László és Mária. Atyja, M. János frontharcos volt a világháborúban és mint 40 százalékos rokkant szerelt le. Metívácz JéZjef gazdálkodó, Somorja. Itt szül. 1868-ban, nemesi törzsből származik. 1895-ben kezdte el az önálló gazdálkodást 86 holdon. Birtoka jelenleg bérbe van adva. A MNP tagja. Neje, Hancz Anna 1928-ban meghaltGyermekei: Lujza férj. Perlaki Józsefné, Erzsébet ajsáca, Lajos, Ferenc sütő m., Imre sütő m., Anna és Károly mechanikus, József és Lajos fia gazdálkodó. Má'yás Béla fodrász m., Szolyva. Itt szül. 1911-ben- Iparában 1928-ban szabadult fel. Mint segéd Tornaiján, Munkácson, Gál SZ cc sen, Szentmiklóson ; és Nagykaposon dolgozott. 1933-ban önállósította magát. Neje Mencsik Anna; fia János. Medveczky Endre gkat. esperes-lelkész, Felsősárod. 1876-ban szül. Királyfiszálláson. A középiskolát és a teológiát Ungváron végezte. 1903-ban szentelték pappá, azután káplán lett Ungváron, majd lelkész Mártonkán. 1915 óta működik Felsősárodon. Neje Takács — 124 —