Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

önálló gazda 8 holdon. Résztvett a világháborúban, 9 hónapig az orosz fronton harcolt, azután hadifogságba esett. 1918 elején tért vissza és az olasz harçtérre vezényelték. Itt egyszer megsebesült. A Hangya volt vezetője­A csehek kivonulása után községi biró­vá választották. Neje Smanyikó Mariska, gyermekei: Mariska, Anna és László. Maruszánics Vikior főjegyző, Herin-­ce. 1867-ben szül. Galamboson, ahol atyja, néhai László gkat. esperes volt. Édesanyja, bükéi Újhelyi Kornélia ősi nemesi családból származott, ö maga Ungváron érettségizett, azután jegyzői . zsgát tett. Mint vezető jegyző immár 47 éve működik Herince .— Bere^V nán. A megszállás alatt is jó hazafi volt. Neje Viszánik Erzsébet, gyerme­kei: Erzsébet ungvári képezdei tanár­nő férjezett Emmer Gáborné, Margit tanitónő férj. Kormos 1 Lajosné, Mária, Antal községi irodai segéderő, Arma oki. kézimunkatanitónő ési,.Miklós s. ta­nitó. ! Masika György, a Fogy. Szövetkezet vezetője, Beregleányfalva. Itt szül. 1897­ben. Hosszú ideig gazdálkodással foglal­kozott. 1916—18-ban a román és olasz frontokon harcolt, két izben megsebe­sült. Volt úrbéres pénztárnok, a gkat. egyház kurátora- 1939-ben a helyi fo­gyasztási szövetkezet vezetője lett. Nt­je Iváncsó Julia, gyermekei: Anna, Já­nos, Mari és Miska. Maszkály Miklós fogyasztási szövet­kezeti üzletvezető, Alsókalocsa. Itt szül. 1897-ben. 1927-ben lett a fogyasztási szövetkezet könyvelője, majd üzleUeze­tője. 1916—18-han a román és olasz fronton harcolt és egy évet olasz hadi­fogságban töltött. Bronz v. é.-t és Kcsk.­t kapott. Neje Marola Paola. öt gyer­meke van. Matolya Müiály gimn. tanár, földbir­tokos, Munkács. 1883-ban szül. Kopá­ron. Néhai édesapja gör. kat. esperes. Egán munkatársa- volt, aki sokat tett a ruszin nép érdekében, ö maga, '\meg­-y.e ez\e taná i oklevelét apja nyomdoká­ba lépett s tevékeny részt vtett a Kárpát­ul aj Szövetség megalakításában, mely­nek könyvelője lett. Később átvette a 180' holdas családi birtok vezetését; Nemcsak tanáccsal, hanem anyagilag, is támogatta a rutén népet 1939-ben bekövetkezett haláláig. Özvegye Hoff­mann Hermin oki. óvónő, aki Munká­cson működött, amíg a csehek magyar-* sága miatt nyugdíjazták. Maítus László gkat. lelkész, Lipcse­ü\ező. 1911-ben szül. Falucskán. Apja,. Mihály, aki jelenleg Délamerikában él, frontharcos volt a világháborúban. Ö maga Beregszászon érettségizett, a teo­lógiát Ungváron végezte. 1937-ben szen­telték pappá. Később Kovácsréten és Rahón működött, 1939 áprilisa óta Lip­csemezőn vezeti az egyházat. Neje Andrejcsík Magda, leánya Magda Matyaczkó Dezsöné sz. Kozlovszky Mária áll. óvónő, Szentmiklós. 1913­ban szül. Mezőterebesen. Munkácson végezte a tanítónő- és óvónőképzőt, légvédelmi kiképzésben js részesült. 1913-ban kezdte meg működését To­ronyán mint tanítónő, .azután Bárd­házán, Alsószelistyén, K'acsanóban év Ör. hegyalján működött, majd Munkácsra menekült és az ottani ovodában nyert alkalmazást. 1939-ben egyik szentmiklósi áll. ovoda vezetőjévé nevezték ki. 193Ó­ban lépett házasságra M. D. főszolgabi­rósági tisztviselővel. Hat nyelven be­szél. Matyasovszky Andor dr. körorvos, Dombó. 1904-ben Nagysingen született, a nagybányai és zilahi gimnázium után a budapesti egyetemen szerezte meg oklevelét, Szombathelyen 'majd Szek­szárdon és több helyen praktizált, ma. a dombói járás körorvosa. Felesége Kis Julianna, gyermeke: Rózsika. Malyizsin M'klós fogyasztási szövet­kezeti üzletvezető. Felsőkalocsa. Itt szül­1900-ban. 1939 eleje óta a helyi fo­gyasztási szövetkezet üzletvezetőbe. Jó magyar. Neje Suták Anna, nyolc gyer­meke van. Matus Béláné sz. Kárpáti Margit m. kir. postamester, Vásárul. Nagysinkó­con született, a modoi'í leánynevelő inté­zetben végezte tanulmányait. 1911 —18­ig a m. kir. - vasúti felszerelési cikkek gyárában mint vezető működött, majd Prágában elvégezte a postatanfolyamot. 192 í óta postamester Vásáruton. Férje és fivérei: dr. Kárpáti Béla honvédszá­zado« és Kárpáti Imre végigküzdötte a világháborút. Gyermekei: Arpád, Věrou­ka és László. Maius János kisbirtokos. Vásárul. Itt szül. 1885-ben nemesi törzsből. 1922 óta önálló gazda, mai birtoka 40 111. — 122 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom