Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

los. 1913-ban szül. Kenézpatakon. JY középiskolát és az óvónői tanfolyamot Munkácson végezte, 1934-ben kapott ok­levelet. Még ez évben kinevezték óvónő­vé a szentmiklósi III. sz. ovodához. Majláih Gáspár gazdálkodó, Hidas­kürt. Itt szül. 1867-ben. Pozsonyban járt gimnáziumba. Nagybátyja Majlátn püspök jószágkórmányzója volt. 1898­ban lett önálló gazda 20 holdon, mai birtoka 50 hold, Állattenyésztéssel is foglalkozik. Tagja volt a magyar párt. nak. Községi képviselj, volt közgyám és szövetkezeti pénztáros. Első neje, Vö­rös Juliánná meghalt, tőle származó gyermekei: Ferenc (felesége Kiss' An­na; és Mária férj. Psertek Istvánné- Má­sodszor Lukovics Juliánnát vette nőül 1904-ben, tőle született gyermekei : « A'örgy, Imre (neje Szolgai Jolán}- Pál (neje Varga Mária), Gyula' (neje Hate­nich Mária) és Juliánná, aki Doszkucil Gyula körjegyző felesége. Fiai front­harcosok voltak és István hősi halált halt. Makó Pé er igazgató tanitó, Cser­lonő. 1905-ben szül. Pallón. A képzőt Ungváron végezte. Négy éve igazgató tanitó Cserlenőn, azelőtt Szmologovicén és Barkaszón működött. Az ukrán ura­lom alatt magyar földre szökött. 1939 áprilisában visszahelyezték állásába/ Le­venteoktatói tanfolyamra rendelték. Ne­je Medve Margit. Malek Károly szijgyártó és kocsifé­nyező m., Somorja. Itt szül. 1882-ben­Mesterségét édesapja, néhai M. András üzemében tanulta ki. Mint segéd Bécs­ben és Budapesten is dolgozott. Az apja által 1878-ban alapitott üzemet 1914­ben vette át. A Világháborúban a szerb és orosz fronton küzdött és mint tizedes szerelt le. Az ipartestület vál. tagja, ev. presbiter, a M. N. P. tagja. Neje Ulachla Ilonka. • ^ Malünics Elek vegyeskereskedő, Zsde­nvova. 1896-ban született Felsőgereben­.ben. Orosz hadifogsága alatt Taskend­ben keresk. szakiskolát végzett, Prá­gában pedig könyvelői tanfolyamot hall­gatott a keresk. akadémián. 1911-ben égy szoíyvai fakitermelő vállalatnál gya­kornok lett. 1914-ben önként jelentke­zett háborús szolgálatra. Az orosz fron­ton harcolt és 1915-ben- fogságba jutott, melyből öt és fél év múlva szabadult. Visszatért Szolyváťa és mint vágáskeze­lő működött. A cseh mozgósitáskor ál­lását vesztette. 1922-ben Alsóvereckén a Verhovina fogy. szövetkezet vezetője lett. 1927-ben újjászervezte a Hitelszö­vetkezetet. 1930-ban Zsdenyován tele­pedett le és vegyeskereskedést nyitott. Első neje, Dolekaréj Anna 1936-ban meghalt, második felesége Szidák Kata­lin. Gyerriiekei :* Olga, Ilona és 1 Bo­risz. Maľska Gizella tanitónő, Ismád — (Negrovec). Izkin született, az ungvári tanitóképzőt abszolválta 1937-ben, férj­hez ment Mabska Jánoshoz 1937 ju­niusbn. Pedaagógiai működését 1937­ben kezdte meg. Mallska János gör. kat. lelkész, Is­mád (Negrovec). Lehován 1911-ben szü­letett^ 1932-ben végezte a gimnáziumot, az ungvári papnevelő intézetben 1937­ig tanult. Első állomása Negrovec volt, I937 juniusban megnősült s házassá­gából két gyermeke született.: Márta és János. Mandel yWiksa fakereskedő, Király­háza. 1885-ben szül. Sósfalun. 1909­ben önállósította magát. A világháború­ban 2 és fél évig katonai szolgálatot teljesített. A csehek súlyos adót róttak rá magyar é.zése miatt. Neje Sem­mel Etel, gyermekei: Izidor és Jenő. Két unokája van. Manfrédi Károly kereskedő, ny. kincs­tári erdész, Terebesfejérpatak. Itt szül­1891-ben. Az erdészeti szakiskolát Má­ramarosszigeten végezte és 1905-ben a. kincstár szolgálatába lépett. 1929-ben vo­nult nyugalomba. Ekkor megalapította mai vegyeskereskedését. Végigküzdöttce a világháborút az orosz fronton. A, cseh uralom alatt magyarsága miatt el­vesztette állását. Neje Erdődi Julia, gyermekei: Antal, Gáspár és Lajos. Maress Lajos ny. főjegyző, Német­diószeg. 1863-ban szül. Hoücson. Jegy­zői működését 1887-ben kezdte el Szi­ladon, azután Lakácson, Miaván, majd Bélaudvarnokon volt vezető jegyző- 1912­ben vonult nyugalomba felsőbb elisme­rés mellett. A vármegyei jegyzőegysü­let alelnöke- Néhai neje Németh Gab­riella volt. Marg'iía László gazdálkodó, községi biró, Boród. Itt szül. 1879-ben. Önálló gazda. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt szakaszvezetői rangban és- Przemysl elestével hadi­— 120 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom