Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A Felvidék fürdő és üdülőtelepei
lyek bőven bugyognak ki kútszeru forrásaiból és évente ezier és ezer betegnek [adnak gyógyulást. Egyik legértékesebb forrása a vasas-szénvasas Clarisse. Vastimsós fürdőit női bajok, izzadmányok, reumatikus és bőribajok eseteiben használják. Vasas-szénvasas vize érelmeszesedésnél, szívműködési zavaroknál bir kitűnő gyógyhatássaí. Vízgyógyintézetét neuraszténiások, idegileg kimerültek keresik föl. Kénes-alkalikus 1savanyú-vize, a híres Csevice, gyomor és bélbajoknál, epe és vesehomoknál-, az emésztő nedvek rendellenességeinél, szinte párját ritkító hatással van a szervezetre. Környéke ideálisan szép és egészséges. Híres üveggyárához; autóbusz járata van. Úgyszintén a Kékes alatti tetőre is, honnan már csak k'b. 200 méteres, szerpentinákban bővelkedő út vezet a Mátra vízválasztójához, a Hidashoz és az 1014 méter magas Kékeshez. További kirándulóhelyei a Veresvár, Hegyestető, Hosszúbérc, Füle-* müle és Ilona-völgy s kissé távolabb, a Tarna kanyarja fölötti sziklakúpon o'mladozó siroki vár. * Hangsúlyozottan kell itt megemlékeznünk a Szent István koronájához visszakerült Kárpátalja fürdő és üdülőhelyeiről 1 is, mert ezidőszerint ezek pótolják a tátraalji szubaípin telepeket. Bár ezek ma még a húsz évig 1 tartott cseh urWoiml után, kenyeJeimi tekintetében nem hasonlíthatók a föntebb említett helyekhez, de környékeik szépsége-, levegőik üdesége-, vizeik gyógyító hatása tekintetében versenyeznek azokkal. Ezért kívánatos, hogy a magaslati helyekre vágyó magyar közönség elsősorban ezeket a terepeket keresse föl és tömeges látogatásával igyekezzék föl lendíteni. Ungmegyében, már a háború előtti években is látogatott volt az Ungvár-uzsoki vasút mentén megközelíthető U j kemence kénes vizű fürdője. A szerényebb igényű telepről pompás kirándulások tehetők a Lyuta-patak völlgyébe, a 700—1000 méter magas kúpokban bővelkedő Szinatoria- és Antalóci-Polyáina erdőségeibe, a Ma-< kovicára, Skalára, Plískára s Ókemencénél az Ung vize fölött kúposodó hegyen omladozó Nevicke romjaihoz. Ugyancsak Ungimegyében, a Túrja-völgyből nyíló ľurica szurdokában, Rónafüred fölött rejtőzik a hasonnevű fürdőtelep, melynek kénes vizét évtizedek óta használták azok, akik nemcsak gyórgyulást, hanem üdülést is kerestek rengeteg erdőkkel körülvett, turisztika: kirándulásokban (Lyutanszka-Golica,, Vogyain, Mencsul, Rónahavas.. Túrja-völgy) bővelkedő vidékén. A telep turistaszállója az ott tartózkodóknak, kényelmes és mindenben kielégítő ellá ást biztosit. Beregmlegyében, a Budapest-Munkács-lawocznei-vona'on, a Matekova-patak mentén fölkeresésre érdemes az 560 m. tengerszinti jmágasságban fekvő K éke sfü red'. Vize a kénes-jódbs ásványos források közé tartozik. A Latorca völgyében elsőrendű telep az 500—800 méter magas; hegyéktől körülvett Szol yva s ettől északra, a Pinye- és Pálos— 73 — .1
