Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

szállás alatt súlyos adóval terhelték, mert magyarnak vallotta magát. Üzletét 1919­l>en alapitotta. Apósának két öccse hősi halált halt a világháborúban. Ne­je Katz Málvin, gyermekei: Miklós, Ar­nold, Tibor és Vilmos. Katz Márkus kereskedő, Repenye. Itt' született 1886-ban. 1924 óta önállóan ve­zeti az üzletet. 1915-től végigküzdötte a világháborút az orosz, szerb és olasz harctéren. Neje Kapolovícs Róza, gyer­mekei: György, Máyer, Móric, Malvin és' Etel. Katz Simon borotvapengegyáros, — Nagyszőllős. Itt született 1898-ban. Isko­lázása után a keresk. pályára lépett. Pen­gegyárát 1933-ban alapitotta. Mindig ha­zafias magatartást tanusitott. Neje Buch­stein Relia, gyermekei: Mózes, Géza -és' Katalin. Ka J.z Sámuel pékmester, Gorond. — 1888-ban született Felsővereckén. Mes­terségét Sátoraljaújhelyen tanulta ki. — 1920-ban önállósította magát Gorondon. A világháborúban a szerb, orosz, olasz •és román fronton küzdött. 1918-ban ro­mán hadifogságba jutott. Bronz v. é.-t és Kcsk-t kapott. Neje Eisner Helén, .gyermekei: Lajos, Rózsi, József, Miklós, Etel és Eszter. Katzbeck László, cukrász m., ög y al­la. 1904-ben született Cegléden. Iskoláit Érsekújváron végezte. Ipa-ában 1922-ben szabadult fel, azután mint segéd dolgo­zott Budapesten, Győrött, Nyitrán és még több helyen. 1930-ban Érsekújvá­ron, 1934 -ben pedig Ógyallán önálló­sította magát. A megszállás alatt ha­zafias magatartása miatt bántalmazták -a csehek. Tagja volt az érsekújvári Rk. Körnek. Atyja, János résztvett a világ­háborúban és orosz fogságot szenve­-dett. Kaufmann József kereskedő, Nagy­bocskó. ioo8-ban született Felsőapsán régi máramarosi családból. A keresk: szakmáját atyja, néhai Simon mellett sajátította cl. 1938-ban alapitotta meg nagybocskói üzletét. A megszállás alatt magyar voltát megőrizte. Neje Wein­garten Berta, gyermekei: Zsigmond, — "és Jakab. ifj. Kácíár György gör. kat. lelkésfz. Dombó. 1904-ben született, iskoláit "Márírmaross-zigeten—és Beregszászon, a teológiát Ungváron végezte. Felsőverec­kén működött 1928—34-ig, — azóta Dombon teljesili hivatását. Felesége Artutai Andrea, gyermekei: György, Andrea és István. Káhán Nachman malombérlő Tere­be sí ej ér p atak. 1862-ben szül. Márama­ban működött, mint üvegvágó 40 éven át. Vízimalmát 1937 óta bérli. A ma­lom telejsitő képessége napi 10—12 mm. Neje Rosenthal Regina, gyerme­kei: Dávid üveges, Sarolta férj. Weis>5 Izraelné, Mózes kereskedő, Etel férj. Edelstein Izraelné, Benjamin malomve­zető és Salamon kereskedő. 3 Kálitkó Pál áll. tanitó, Hánykovica­1893-ban szül. Uruhskán, Oroszország­ban, a középiskolát és teológiát Ardon­Terszkyban végezte. A világháborúban a kozákságnál-szolgált. 1923-ban Csehszlo­vákjába emigrált és Munkácson elvégez­te a tanítóképzőt, Brünnben pedig a gazd. akadémiát. Tanitói pályáját 1931­ben Priszlopon kezdte, azután Pasz­kán. Ábránkán, Berezniken, Csabin mű­ködött. 1938-ban lett a hánykovicai is­kola igazgatója. Kállai Demeter ny. csendőraltiszt, Kövesliget. 1873-ban szül. Kőrösmezőn, Tényleges katonai szolgálatából 1896­ban mint őrvezető a csendőrség köte­lékébe lépett. Öt évvel később nyugdíj­ba helyezték. Ezután 18 évig üzletveze­tője volt a kövesligeti szövetkezetnek. iqiS-ban magyar érzése miatt elhagyta állását, önálló kereskedő és korcsmáros lett. Üzletét 1934-ig vezette. Jelenleg trafikos és önálló gazda. A Hitelszövet­kezet alelnöke. Neje Lipcsei Ilona. Kálmán József ny. jegyző, Bilke. Itt szül. 1876-ban. Családja több mint száz éve él a faluban. Atyja, Klein Ja­kab mezőgazda volt. A középiskolát Pancsován, a jegyzői tanfolyamot Má­ramarosszigeten végezte. Közig, műkö­dését Bilkén kezdte, azután a járás területén működött 39 évig. Neje Lebo­vics Izabella, fia Gyula gépészmérnök. Kálmán László áll. igazgató-tanitó. Iványi. 1890-ben szül. Ujdávidházán. Ta­nulmányait Ungváron végezte. Peda­gógiai működését Oroszpatakon kezdte cl. Fenyvesvölgyben lett igazgató-tani­tó és 1934 óta működik Iványiban. Résztvett a világháborúban, a gorlicei áttörésnél orosz fogságba esett,, melyben 7 évig; sínylődött. Neje Kabar Erzsé­bet, gyermekei: Mária-Magdolna és László-Vladimír. — 92 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom