Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

és' Beregszászon, ' a teológiát Ungváron végezte. Lelkészi működését 1931-ben I'szkán kezdte el, 1937-ben lett lelkészi Szélestón. Magyar érzéséről ismeret pap. Felesége Bellovies Klára. Juhász Árpád iparvasuti pályafelvigyázó, Polena. 1888-ban szül. Nagytarnán. Iskolázása után erdőkezelő lett Illobán 1904-ben. Három évvel később Polenára helyezték hasonló minőségben a „Szolyva R. T-hoz. 1932-ben az iparvasuthoz nyert beosztást, mint pályafelvigyázó. A világháború alatt az orosz fronton harcolt, Ravaruszkánál megsebesült és hadifogságba esett, melyből 1920-ban tért viszsza. A Kárpátaljai Méhész Egyesület polenavicléki csoportjának elnöke. Felesége: Vakon Regina, fia Árpád. Juhász Miklós áll. tanitó, Felsősá. rod. 1912-ben szül. Battvánban. A képzőt Ungváron végezte, oklevelét 1934ben kapta. Még ez évben megkezdte pedagógiai működését Nagyrákócon, 1937ben került Felsősáródra. 1938-ban az ukrán terror elől a zemplénmegye'. Batytyánra kellett menekülnie. Jung Frigyes vendéglős, Néme diószeg, 1882-ben szül. Magyardiószegen. Családja az i7S6-iki telepitéskor került Diószegre. Iparát néhai édesapja, Péter mellett tanulta ki, aki vendéglőjét 1878ban alapitotta. Jung Frigyes 1904-ben vette át a vendéglőt. 1930 óta községi pénztáros, csaknem harminc éve tagja a község képviselőtestületének. Neje Halassy Jozefa, leánya Friderika. Juracsik János áll. elemi iskolai ig., Alsóverecke. 1903-ban szül. Résőn. A képzőt Eperjesen végezte 1925-ben. Működésének állomáshelyei: Havasköz, Sóhát, Turjaremete, Padóc, Mis'ztice, Vezérszállás. 1939-ben lett az alsóvereckei, áll. elemi iskola igazgatója. ,A csehek részéről magyarsága miatt üldözésben volt része. Neje Paskaly Erzsébet oki. óvónő, aki 1939 márciusa óta Alsóvereckén működik. Egy leányuk van: Viktória Gabriella. Jurcsuk János gazdálkodó, községi biró, Bilin. Itt szül. 1896-ban. 1919 óta önálló gazda, mai birtoka 40 hold. Végig küzdötte a világháborút az orosz, román és olasz fronton. Kitüntetései 'bronz v. é. és Kcsk. Az ukránok üldözésben részesítették hazafias magatartása miatt. A község első birája. Neje Grofcsuk Ilona. Gyermekei: Mária, György ésIlona. Jurkucz Miklós körjegyző, Alsóneresznice. 1902-ben szül. Rahón, ahol atyja, László gazdálkodó, két évtizeden át volt községi biró. Máramarosszigeten érettségizett, a jegyzői tanfolyamot Ungváron végezte. Prágában jogvégzettséget szerzett. Működését Rahón kezdte el a főszolgabiróságon, mint irodatiszt, majd jegyző lett, 1930-ban körjegyzővé nevezték ki Talaborfalvára, majd Kökényesre, 1939-ben pedig Alsóneresznicére. Felesége: Mészáros Irén. Juíkovics Leopold vendéglős és gazdálkodó, Lipcsemező. Itt szül. 1875ben. Elődei már kétszáz évvel ezelőtt isitt voltak adófizető polgárok. Iskolázása, után szülei mellett működött, majd önálló gazda, korcsmáros és kereskedő lett. A vendéglőt még nagyapja alapította. 1916-ban hadbavonult és baleset következtében kénytelen volt leszerelni.! Felesége Böhm Dóra, gyermekei: Giza férj. Hállem Samuné, Sári férj. Böhm Mártonné és Eizik. Juíkovics ,Márton kereskedő, korcsmáros és trafikos, Talaborfalu. 1867-ben. szül. Darván. Elődei századokkal ezelőtt telepedtek le Máramarosban. 1889ben lett önálló kereskedő és korcsmáros. A megszállás alatt hazafias magatartást. tanúsított. Neje Katz Gittel, gyermekei: Mózes, Chaja, Sia, Szura, Frejda, Bence, Málka ésí,Hentya. Juszkovics Herman fake; e ;keJő, Nagy lucska. 1897-ben szül. Pripokán. Iskolázása után kitanulta a faszakmát. 1920ban átvette apósa, Davidovics Sándor fakereskedséét. Mint fakitermelő is működik. 1915-től 1918-ig résztvett a világháborúban. Bronz v. é. és Kcsk.-t kapott. Felesége Davidovics Fáni, gyermekei: Zoltán és Artur. Kabay Gyula kántor, Ignéc. 1897-ben. szül. Munkácson. Tanulmányai befejeztével 1913—1915-ig mint kántor Munkácson működött. A háború alatt a Mávnál teljesített szolgálatot, mint vonatkísérő. Kérőbb tovább folytat a; kán o i működését Munkácson, 1932-ig. Ezután két évig Szerenyén volt kántor és onnan került Ignécre. Az ukránoktól üldöztetésben volt része és 1939 februárban internálni akarták- Neje Malyák Erzsébet,. — 86 —