Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

-ben szül. Eperjesen. Négy gimnáziumot végzett, azután a keres'k. pályára ment. Papír-, könyv- és fűszerszakmában segéd volt szülővárosában és Kassán. 1931ben Alsóvereckén a Verhovina fogy. szövetkezet üzletvezetője lett. Felesége Patáky Olga. Fivérei: Béla és Elemér .frontharcosok voltak, az utóbbi megsebesült és mint főhadnagy szerelt le. Halász László gazdálkodó,, községi biró, Szuszkó. Itt szül. 1893-ban. Önálló gazda 6 és fél hold birtokkal. A világháborúban tizedesi rangbán az orosz fronton harcolt, egy évnél hosszabb ideig hadifogságot szenvedett, melyből J917 őszén hazaszökött. Ezután a háború végéig kiképző altiszt volt. Kitüntetései: kisezüst és bronz v. é. és Kcsk., vas érdemkereszt. Volt törvénybiró, a felszabadítás óta községi biró. Neje Ruszin Ilona, gyermekei: Demeter, Mária, László, Anna, Ilona és János. Halász Sámuel kereskedő, Nagyszőllős. 1873-ban szül. Turterebesen. A századokkal ezelőtt letelepedet család 1900ban magyarosította a nevét. Szatmáron járt középisk. és kereskedelmi szakmáját Tiszaujlakon tanulta ki. 1902 óta önálló kereskedő Nagyszőllősőn. Résztvett a világháborúban. Minden hazafias és kulturális akciót támogatott. Felesébe B ermann Aurélia, három gyermeke van. Halmos Lipót gyógyszerész Naszvad. 1901-ben Ögyallán született régi komárommegyei családból. Atyja, Áron Ögyallán tanitó volt 42 éven át. ö maga az egyetemet Prágában és Némeországban végezte, 1926-ban kapta diplomáját. Ögyallán volt gyakornok. 1935-ben alapította mai. gyógyszertárát. Felesége Braun Ilona, fia István. iirményi Hamar László erdőmérnök, szállitási vállalkozó, Rimaszombat. Vállalatát 1939 nov. i.-én alapította. Sopronban export irodája és takarmánykereskedése van. Élő marhát, vágott sertést és borjut szállít a külföldre. Rimaszombati villalata látja el a Máv. »Háztól-házig« szállítását. Bútorszállítást is vállal. Felszerelése 4 ló, 2 butorszállitó— és 4 teherkocsi. A vállalatot Jusits János vezeti. Hangos mozgószinház — Vágsellye. 1917-ben létesítette Bordács László a helyi mümalom tisztviselője. Az engedélyt később többen birtokolták. 1939 szeptemberében a Kat. Kör vette át. Jelenleg Huczkó József járási közgyám, az Ifjúság Gondozó Egyesület ügyv. főtitkára vezeti. Férőhely 260 személyre. A mozi tulajdonosa szociális ügyekben nagy segítségére van a főszolgabírónak, légoltalmi előadó. Hangya Szövetkezet — Bedőháza. 1939 év februárjában alakult Egressy György és Luszányuk Lajos kezdeményezésére. 160 tagja van 600 részjeggyel. Ügyvezető igazgatója Egressy György esp. lelkész. Hangya Szövetkezet — Bilke. 1920ban alakult, mint fogyasztási szövekezet, 1939 óta a Hangya tagja. A Hiteltelszövetkezet székházában működik. 135 tagja van 2600 db 3.50 P névértékű üzletrésszel. Becker Vida ny. tanitó vezetése alatt állandóan fejlődő forgalmat bonyolít le. Hangya Szövetkezet — Veléte. Mint Fogyasztási Szövetkezet alakult 1928ban és 1939-ben a Hangya kötelékébe lépett. 53 tagja van 260 részjeggyel. Alaptőkéje 1900, tartalékalapja 400 P Vezeője Bukovics Mihály I. biró. Hanzlik János esperes-plébános, Tornóc. 1893-ban szül. Velsécen. Tanulmányait Nyitrán és Esztergomban végezte. 1917-ben szentelték pappá. Négy évig Aranyosmaróton, három évig Vágsellyén működött. 1924-ben lett plébános Tarnócon, 1935-ben nevezték ki esperessé, I916—17-ben, mint önként jelentkező teológus résztvett a világháborúban, az olasz fronton küzdött. A Fogy. Szövetkezet és a Hitelszövetkezet elnöke. A cseh uralom alatt politikai okokból hat heti fogságot szenvedett Pozsonyban. Harapkó János községi biró, Beregkisalmás. Itt szül. 1899-ben. Önálló gazda 9 hold birtokkal. A világháborúban az olasz fronton küzdött és egy évi hadifogságot szenvedett. 1939 márciusában községi bíróvá választották. Egyházi kurátor. Neje Gerevics Teréz, gyermekei: János, Mária, Anna és László. János fiát tiz napra internálták a csehek, mert magyar röpcédulákat osztogatott. Harapkó János Cikta-üzletvezető, Taracköz, 1912-ben szül. Beregkisalmáson. Iskolázása után kitanulta a cipészipart. 1933-ban lépett a Bata cég kötelékébe, mint segéd. Több helyen működött, majd a taracközi Cikta üzlet vezetője lett. A megszállás alatt megőrizte magyarságát.