Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

vallásra. A gkat. egyháznak jelenleg csak 60 hivője van. A templom nyolc évig a gkeletiek birtokában volt. Az anyakönyvet 1821-től vezetik. Az egyháznak 73 hold birtoka van. Lelkész: Pockil László, kurátor, Lázorik László, kántor, Polyák György. Gör. keleti egyház — Alsószelistye1920-ban alakult, imaházban tartják az istentiszteletet. Lélekszám 2143. Gör. keleti egyház — Bedőháza. 1922ben alakult és' azóta vezetnek .anyakönyvet. Összes lélekszám kb. 3000. Temploma, amely a környéken a legszebb, 1926-ban épült. GÖr. keleti egyház — Cserhalom. Az 1920-as

1 években alakult meg. Temploma 1928-ban épült, anyakönyvét 1923 óta vezetik. Lélekszám 650. Gör. keleti egyház — Gernyés. 1919ben alakult, temploma is ekkor épült. Egy filiája van. A hivők száma kb. 3000. Anyakönyvet 1922 óta vezetnek. Gör. keleti egyház — llonca. 1923ban alakult, 1500—1600 lelket számlál. Rendszeres istentiszteletet tartanak a községben. Gör. keleti egyház — Körösmező. 1924-ben alakult, temploma 1926-ban épült. Önálló egyház. Lélekszám: 1200. Gör. keleti egyház — Nagybocskó. 1924-ben lett önálló egyház. Templomát 1934-ben épitették. Az anyakönyvet 1924 óta vezetik. Lélekszám 1506. Filiája Gyertyánliget 300 hívővel.. A gyertyánligeti templom 1928-ban épült. Gör. keleti egyház — Nagy ki rva. A község lakóinak nagy része 1921-ben áttért a gk'at. 'vallásról a gkeletire. 1927ben épült a templom. A hivők száma 1000. Első lelkész Potapó Vladimir volt, őt követte "Sztojka Fedor, 1935 : óta Borsos Jenő a lelkész A paró.chia a hivők adományából 1930-ban épült. Gör. keleti egyház — Oroszmokra. Lélekszám 500. Uj templomának építéséhez 1928-ban kezdtek hozzá, de a munkát máig sem fejezték be. Gőzfürész- és fatelep — Alsóbisztra. A cég tulajdonosai: Rosenbluth és Grosz. A központi Alsóbisztrán van. A vezetést Rosmann Mór és Stern Mihály látja el. Fakiterm eléssel és feldolgozással foglalkozik. Naponta átlag 70—80 munkást foglalkoztat. Forgalma jelenleg Magyarországra szorítkozik, de azelőtt Angliába, Németországba, Csehországba és Hollandiába is szállított. Gráféi Gyula ácsmester, épitési vállalkozó, Albár. 1909-ben született Felsőnyárasdon. Polgári iskolát és magasépítési tanfolyamot végzett. Iparát Dunaszerdahelyen tanulta ki. 1934-ben önállósította magát. Számos nagy közmunkát véégzett. Testvérei: Rezső, Lajos, Olga, Károly, Emma, Ignác, István, Miksa és Ibolyka. Gremen Emil fodrász m. és temetkezési vállalkozó, Vágsellye. Itt született 1892-ben. A polgári iskola elvégé zése után kitanulta az iparát. 1918-ban önállósította magát. 1927-ben átvette néhai édesapja temetkezési vállalatát, mely 70 éve áll fenn. A járási ipartestület vál. tagja. Gremium (Kereskedők Egyesülete), — Rimaszombat. Gribovszky Béla áll. tanitó, Lipcsemező. 1911-ben született Lipcsén, ahol édesapja, Mihály főjegyző volt, végigküzdötte a világháborút és 1933-ban hunyt el. Ö maga Munkácson érettségizett és ott szerezte taniói oklevelét is. 1937 óta tanit Lipcsemezőn. A megszállás alatt hazafias 3magatartást tanúsított és ezért 1938-ban el kellett menekülnie. Griga János korcsmáros, Verbiás. — 1898-ban született Felsővereckén. A világháborúban szekerészi szolgálatot teljesített a Kárpátokban és Galíciában. 1916-ban bevonult a 65. gy. e.-be és Sztaniszlónál, majd a román frontom harcolt. Résztvett Ukrajna megszállásában. Két ízben megsebesült. Mint tizedes szerelt le. Kitüntetései: kisezüst és bronz v. é., Kcsk. Kilenc éven át egy belgiumi szénbányában dolgozott) hazatérése után korcsmát nyitott Verbiáson. 1939 március végén biróvá választották. Neje Csubirka Anna, gyermekei : László és György. Grosz Éliás állatkereskedő, Nyiresujfalu. 1895-ben született Szkoliban. 1914ben kezdett foglalkozni lókereskedéssel Munkácson. 1915-ben hadba vonult, egy évig az orosz fronton küzdött? és két éves hadifogságot szenvedett. Leszerelése után került Nyiresujfalura és azóta állatkereskedést folytat. A csehek alatt sok üldözésben volt része. Neje Spiegel Mariska, egy fia van: JenőGrosz Salamon füszerkereskedő, gaz1 dálko dó, Alsó hidegp atak. 1883-ban szü— 65 —