Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

tonai szolgálatra. Neje Kroó Eszter, gyermekei: Irén, Vilmos és Klá

ra. Goldstein Gy:la kereskedő, Nagymagyar. 1869-ben szüle'ett Nagytapolcsányban, ahol atyja öntőmester volt. A kereskedő szakmát tanulta ki s abbeli szaktudását Budapesten fejlesztet e. 1894ben létesítette üzletét. 1916-ban hadbavonult és 1918-ban szerelt le. Felesége Markstein Gizella. Gyermekei: Matild, Regina, Fanny, Lajos és Sándor. Dr. Goldstein Ignác magánorvos, Negyed. 1899-ben született Pereden. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Prágában végezte, orvosi diplomáját 1924ben kapta. 1925 óta magánpraxist folytat Negyeden. A Vöröskereszt-egylet tagja. Neje: Wertheimer Ilona, leánya: Erika. Goldstein Lajos cukorkakereskedő, — Szolyva. 1914-ben született Beregforráson. Munkácson érettségit tett a keresk. akadémián. 1933-ban beosztott áll. tanitó lett Beregforráson, majd két évig Forráshután működött mint osztálytanító. 1938-ban cukorkaüzletet alapított — Szolyván. t Goldstein Miksa kereskedő, Szolyva. 1895-ben született Beregforráson. Keres kedelmi ismereteit édesapja, néhai G. Vilmos üzletében szerezte. 1924-ben füszerüzletet alapított Szolyván. A világháborúban segédszolgálatos volt tizedesi rangban. Az izr. hitközség vál. tagja. Neje Oberländer Zsenka, gyermekei: Ilonka, Tibor, Arthur és Arnold. Gombos Kálmán hentes és mészáros m., ögyalla. Itt született 1891-ben, anyai ágon a nemes Laky-családból. Iparát Budapesten tanulta lei, azután mint segéd dolgozott, 1921-ben önállósította magát. Tényleges katonai szolgálatában érte a világháború. 1918-ban szerelt le mint hadirokkant, mert betegség következtében elvesztette féllábát. A megszállás alatt is lelkes magyar volt. Neje Gombos Etel, gyermekei: Margit és Jenő. Gorondi Mihály gazdálkodó, Gorond. Itt született 1891-ben. Tényleges katonai szolgálatában érte a világháború és törzsőrmesteri rangban az orosz, román és olasz fronton harcolt, három izben megsebesült. Kitüntetései: nagyezüst, kisezüst és bronz v. é., Kcsk. Résztvett az ellenforradalomban is. Leszerelése után önálló gazda lett. Községi hely. biró, úrbéri pénztárnok, a gkeleti egyház világi elnöke. Kárpiátalja felszabadítása előtt a csehek internálni akarták. Neje Mucsicska Mária, gyermekei. Berbála és Ilona. bilkei Gorzó Emil ny. kántortanító, Oroszvég. 1866-ban született Iloncán. A képzőt Ungváron végezte. Tanitói és kántori oklevelét 1892-ben kapta. Működésének állomásai Zboly, Bánszka, Felsőverecke és Zsilip, ahol 23 évet töltött. 1931-ben vonult nyugalomba. A magyarosítás terén szerzett érdemeiért elismerő oklevélben és pénzjutalomban részesült. A felsővereckei Hitelszövetkezet alapitó tagja és könyvelője volt. Neje Máthé Paulina, néhai M. Mihály gkat. lelkész leánya. Gorzó Ferenc gazdálkodó és malomtulajdonos, Bereggázló. 1870-ben született Bilkén. Iskolázása után atyja, néhai Péter malmában működött,, majd önálló molnár lett. 1894-ben vette áť Bereggázlón mai malmát. A megszállás alatt jó hazafi volt- Neje Bobita Julia, gyermekei: Kálmán csendőr-altiszt, Mária férj. Szerina Péterné, Bálint bilkei s. jegyző, Ferenc (Kanada), Margit és Gizella. Gorzó György gazdálkodó, Lukova. Itt született 1892-ben régi nemesi családból. Ősei nevezetes szerepet játszottak az 1488-as szabadságharcban. 1914— 16-ban az orosz fronton küzdött, azután betegsége miatt segédszolgálatos volt. Mint tizedes szerelt le. 12 holdas birtokán gazdálkodik. Községi képviselő, mezőbiró. A megszállás alatt jó magyar volt. Neje Papp Mária, gyermekei: Simon, Zsuzsanna, Jolán és Mária. bilkei Gorzó János gazdálkodó és malomtulajdonos, Bílke. Itt született 1877ben régi nemesi családból. Öse, G. Baszaráb az 1200-as években telepedett le a Kárpátalján. A nemességét az 1400-as években kapták. A család a mongol Dzsingisz Kán leszármazottja. Édesapja mellett tanulta ki a molnárságot. 1912 óta önálló gazda és malomtulajdonos. A malmot édesapja alapította 1865-ben. Birtoka 2G hold. Három éven át kormánybiztos volt. A gkat. egyház főgondnoka. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt és Przemysl elestével hadifogságba jutott, melyben három évig sínylődött. Neje Ihnatkó Julianna, gyermekei: József, Gyula, Jenőr és Róza. — 61 —