Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Mária, gyermekei: László, Margit férj. Renyik Józsefné, József és Ernó. Gazdagh Vince gazdálkodó, községi biró, Nemesabony. Itt született 1884feen régi nemesi famíliából. 1908 óta önálló gazda 52 k. holdon. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küz. -dött és mint 250/0-05 rokkant szerelt le 1917-ben. A Kcsik és a seb. érem tulajdonosa. A magyar keresztény párt elnöke, majd az Egyesült Magyar Nemzeti Párt másodelnöke volt. Az egyház és iskola világi elnöke. Neje Kázmér Mária, Öccse, G. Sándor hősi halált halt. Gazd. Fogyasztási Szövetkezet — Voióc. Lyavinecz István ig. tanitó kezdeményezésére 1923-ban alakult. 1926-ban székházat épittetett, melyben nemcsak az üzlet és étterem, hanem kilenc szobás szálloda is van. A szövetkezeti tagok száma jelenleg 85, a részjegyzések száma 600. Elnök és könyvelő: Lyavinecz István. Gádzsa László gazdálkodó, I. biró, Alsószelistye. Itt született 1896-ban. Önálló gazda ír holdon. Rés*ztvett a világháborúban, az olasz és orosz fronton küzdött és 23 hónapos orosz hadifogságot szenvedett. A megszállás alatt hazafias magatartást tanusitott. A magyar katona; közigazgatás 1939 áprilisában I. biróvá nevezte ki. Felesége Latinyás Cecilia, gyermekei: Olga és László. Gál József pékmester, Magyardiószeg. 1914-ben született Nagymácsédon. Iparát Nagyszombatban tanulta ki, azután mint Sregéd dolgozott. Rövid ideig vezette a nagymácsédi sütődét. Jelenlegi péksége 1939 szeptember óta működik. Tagja volt a magyar pártnak. özv. Gálffy Benőné sz. Deák Zsófia kisbirtokos, Csécsénypatony. Kisjókán született. 1892-ben ment férjhez néhai G. B. gazdálkodóhoz, aki 1921-ben halt meg. Az özvegy 20 holdon gazdálkodik. Férje régi nemesi családból származott. Gyermekei: Irén férj. Márk Sándorné és Eszter férj. László Jánosné. Fia: G. József és vejének apja, László Bálint hősi halált halt. Gálffy Gyula kovácsmester, Galánta. 1888-ban született Majtényban ősi nemesi családból. 1906-ban szabadult fel az iparában, azután mint segéd dolgozott. A világháborúban katonai sízolgálatot teljesített. 1925-ben önállósította magát Galántán. Bércsépléssel is foglalkozik. A M. N. P. lelkes tagja volt. Gálffy János földbirtokos, Diósförgepatony. Itt született 1903-ban ősi nemesi famíliából. Középiskolát végzett, azután szülei mellett gazdálkodott, majd atyja halála után, 1920-ban átvette a birtok vezetését. Községi képviselő, ref. presbiter, a M. N. P. tagja. Plazafias magatartására jellemző, hogy már a felszabadulás előtt kitűzte a magyar zászlót. Atyját hat hétre internálták a csehek. Két nővére van: Mária és Erzsébet (férjezett.) Vitéz Gálffy Miklós gazdálkodó, Di. ósförgepatony. Itt született 1888-ban régi nemesi törzsből. 1921 óta önálló gazda, birtoka 35 k. hold. Őrmesteri rangban végigküzdötte a világháborút az orosz és a román fronton. Kitüntetései r nagyezüst, kisezüst és bronz v. é., Kcsk. Községi képviselő, ref. presbiter, a MN. P. tagja. Neje Ponya Mária, gyermekei: István és Jolán. Gáspár Alajos ny. fő fegyőr, P.-Vezekény. 1873-ban szüie'ctt \ ezekényben. Tényleges katonai szolgálatát a 9-es huszároknál teljesítette és mint tizedes sze. reit le. 1900-ban fegyőr lett Illaván, később főfegyőr és helyettes őrparancsnok. 1929-ben nyugalomba vonult. Több elismerésben részesült. A Hitelszövetkezet ig. tagja és könyvelője, a Fogy. Szövetkezet ig. tagja. A megszállás alatt a magyar párt egyik szervezője volt. Neje Tokovics Veronika, gyermekei: Alajos Máv pályamester, Bertalan szabó m., a munkás- és iparospárt titkára és Vilmos cipész. Gáspár Imre főjegyző, Hetény. 1900ban született Nagyigmándon. Pápán érettségizetU a jegyzői tanfolyamot Miskolcon végezte. Segédjegyző volt Kabán és Kisigmándon. Itt 1929-ben vezető jegyző lett. 1939-ben került Heténybe, mint vezető jegyző- Neje Nagy Róza, Nagy Kornél dunaalmási ref. lelkész leánya. Két gyermeke van. Gáspár József ref. lelkész, Kulcsod. 1885-ben született Csicsón. A középiskolát Pozsonyban és Pápán, a teológiát Pápán végezte. Mint káplán Barabásszegen és Deszkiben működött. — 1915-ben Szapon, 1927-ben pedig Kulcsodon lett lelkész. Szapon ő alapította meg a magyar pártot, amelynek elnöke volt. A kulcsodi Hitelszövetkezet ügy. — 58 —