Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

szövetkezet elnöke: Neje Hrabár Magda, gyermekei : Mihály, Magda és Margit. Gaál Dezső ref. ig. tanitó, Csilizpatos. 1884-ben szül. Kulcsodon nemesi törzsből. A képzőt Pápán és Debrecenben végezte. 1907-ben. Pedagógiai működését Felsőgelléren kezdte és 190S ban került Csilizpatosra. Megszervezte a magyar kisgazdapájtito': s e 'miatt a csehek félévig megvonták a fizetését, amire kénytelen volt lemondani a párt vezetéséről. Mint "községi képviselő továbbra is szellemi irányitója maradt a magyarságnak. Neje Étsy Eszter, egy leánya van: Gróff Ti vádamé, unokája: G. Csaba. Öccse: Gyula, hősi halált halt. Gaál Ferenc rk. pclébános, Vá;kony. 1898-ban szül. Felsőapátiban. A középiskolát és a teológiát Esztergomban végezte, 1922-ben szentelték pappá. Mint káplán Zselizen, Garamkövesden, Gután, Egbellen, Magyardiószegen és Vágselylyén működött. 1932-ben Egyházkarcsán 1939-ben pedig Várkonyban lett plébános. Résztvett a világháborúban, mint önkéntes 1916-ban bevonult, az orosz, román és francia fronton harcolt. Mint t. hadnagy szerelt le. A kisezüst v. é. és Kcsk. tulajdonosa. A MNP volt elnöke. a megszállás alatt támogatta a magyarság ügyét. A csehek a Szent István-nap megtartása miatt megvonták a fizetését. Id. Gaál Jenő gazdálkodó, Kulcsod Itt szül. 1886-ban régi nemesi családból. 1927-ben lett önálló gazda, mai birtoka 26 m. hold. Mint tüzér végigküzdötte a világháborút az orosz, olasz és

1 albán fronton, egyszer megsebesült. Kcsk..

t kapott. Községi képviselő, ref presbiter, a Magyar Párt tagja, a Hitelszövetkezet ig. tagja. Neje Révész Vilma, gyermekei: Anna, Ilona, Jenő, és Jolán. Ifj. Gaál Jenő gazdálkodó, Kulcsod. Itt szül. 1904-ben nemesi törzsből. Apósával együtt gazdálkodik 40 k. holdon, A közbirtokosság elnöke, a Magyar Párt tagja. Felesége Nagy Jusztina, Bátyja, Árpád hősi halált halt. Gaál István volt gazdálkodó, ögyalla—Vék p. 1858-ban szül. Barsendréden. Iskolázása után szülei mellett gazdálkodott, májd önálló gazda lett. 1936ban elhunyt. A megszállás alatt megőrizte magyar hűségét. 56 k. holdas birtokát özvegye, Schechter Berta vezeti, akinek atyja néhai Sch. Márk általánosan tisztelt korcsmáros volt ögyallán. Gaál István szövetkezeti üzletvezető, Nagypaka. 1891-ben szül. Bacsfán. Tényleges katonai szolgálatában érte a világháború, az orosz és román fronton harcolt az 5. huszárezred kebelébe« és mint tizedes szerelt le. «Kitüntetései : nagyezüst, kisezüst és . bronz v. é.. Kcsk., vitézi várományos. Leszerelése után földmiveléssel foglalkozott. Iq3o óta a helyi Fogy. Szövetkezet üzletvezetője. A MNP tagja, h. tűzoltóparancsnok. Felesége Horváth Julia. Gács Károly ny. Máv. pályamunkás, Gödényháza. Itt szül. 1883-ban. 1914ben lépett a. Máv. szolgálatába, mint pályainynkás, 1937-ben vonult; nyugalomba Királyházáról. Neje: Turda Eszter, gyermekei: Bálint, Ferenc, Károly, Antal, Katalin és József. Galambos Géza fényképész. Németdiószeg. 1886-ban szül. Szepesváralján. A fényképészetet Debrecenben tanulta ki. majd itt négy évig műterme volt, később Pozsonyban és Pécsett működött, végül Diószegen nyitott műtermet. Galántán van a főüzlete. 1916—18-ban az olasz fronton küzdött. Kcsk.-t kapott. Neje Ferkő Mária, fia István. A megszállás alatt hazafias magatartást tanusitott. Galambos Lajos s. jegyző, a kirendeltség vezetője, Bagota. 1912-ben szül. Győrujfaluban. Győrött érettségizett, a közig, tanfolyamot Szombathelyen végezte. Gyakornok volt Győrzámolyon, Rábapatonán és Téten, majd Hetényben s. jegyző lett. 1939-ban került Bagotára, ahol a kirendeltség vezetője. Felesége Szabó Irén. Galántai Hitelbank Rt. 1873-ban alakult. Mindenféle banküzlettel foglalkozik, a Nemzeti Bank mellékhelye. Részvénytőkéje 168.000 P. Az igazgatóság elnöke dr. Szent-Királyi József ny. járási főorvos. Vezető igazgató Balogh Bálint, igazgató dr Altmann László,, cégvezető Wölfel Lajos. Az intézetnek 8 alkalmazottja van. Galgóczy Pál hentes m., Kürt. 1871ben született régi nemesi családból. Iskolázása után kitanulta iparát, azután mint segéd dolgozott. 1899-ben önálló— 56 —