Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A Felvidék fürdő és üdülőtelepei
bergi és Terianszko tavakhoz vezetnek. A Menguszfalvi völgyön át kényelmesen juthat az 1500 méter magasban levő Poprádi-, s az 1961 méter magasban tükröződő Hincói-tóhoz. A Tátra magasabb régióit •kedvelők előtt, ott sorakozik a hatalmasabbnáí-hatalmasabb csúcsok tömege. Köztük a Bástya-, Sátán-, Tengerszem- és Tátra-csúcsok, melyek mindegyike eléri, vagy meghaladja a 2500, métert. Csorbatótól keletre, a Tátraaljban vezető Klotild-út mentén, az első nagyobb telep Felső-Hági. Ez 1085 méter magasságban, a Batizfalvi-patak s a Klotild-út kereszteződésénél, véget nem érő fenyvesektől környezve épült. Védett fekvése különösen alkalmassá teszi az üdülésre. A Tátrát járó turisták egyik főállomása, mert innen viszonylag könnyen közelíthetők meg a hegység érdekes csúcsai, az Oszterva, Kópa, Koncsiszta; tengerszemei közül a Poprádi-, Batizfalvi-, Jég- és Békás-tavak. L Felső-Hágitól 6-, a Csorbatótól 15 kilométernyire, ugyancsak a Klotild-út mentén, egy kedves fekvésű, téli és nyári magaslati gyógyhelyül kiválóan alkalmas füraőtelep villacsoportja ütközik ki a fenyvesek sűrűjéből. Az 1010 méter magasságban épült Tátra-SzépI a k ez, mely balról a Felkai-, jobbról az Anna-víz mély ékvölgyével van körülbástyázva. Hideggyógyvíz-intézete elsőrangú. Hegyi klímája és fürdője az idegrendszer és légzőszervek megbetegedéseinél, basedów-kórnál, maláriánál, sáp és vgörvélykórnál, - valamint a különféle betegségekből fölépültek utókúrájánál megbecsülhetetlen. A nyári üdülők pompás sétaútjait, alhavasi legelőit, csilingelő fenyőtobozok millióitól terhes ozóndús erdőit-, virágos hegyoldalait, görgőköves patakvölgyeit, szédítő ormait járhatják. A téli sportot kedvelőket kitűnő szánkó-, bobsleigh-, tobogján-, ród'li-pályák,! síelésre alkalmas hegyoldalak várják, öt kilométeres légtávlatban emelkedik tőle a 2453 méter magas Szaíóki-icsúcs és a teleptől indul kŕ a Tátra szivébe vezető Felkai-út, melyen minden különösebb fáradság nélkül lehet följutni a Felkai-tengerszem partján álló Sziléziai-meinedékházhoz, ;'ijninen a Hosszútóhoz, Lengyelnyereghez, a Felkaii-,, Bibircs és Viszoka 2000 métert meghaladó hómezős csúcsaira s akinek van bátorsága hozzá, ügyes vezetők kalauzolása mellett fölkúszhat "a Tátra legmagasabb ormára, a 2665 méter magas Gerfajchfalvi^ másként Ferenc József-csúcsra. Szépiáktól keíletre, a Tátna-masszivum közepén, ott, hol a Szepesség érdekes városkáiból: Poprádról, Felkáról, Szepes-Szo'mbatról, Mateócróí, Müchlenbachról, Erd'őfaluról vezető pompás országút a Klotild-úttal találkozik, egyszerre három fürdőtelepet is találunk: ÓUj- és AI só-Tátrafü redet. Szerző, ki zsenge gyermekkora óta bolyongója a Tátra vidékének, még látta a ma kontinensi viszonyfatban is nagyszerű telepek villacsoportjait kinőni a földből. Még hosszú órákon gyalog rótta végig a telepekhez vezető utakat, melyeken ma villanyosok perqek alatt száguldanak egyik telepről a másikra. Évtizedek jötték-múltak. A szállodla-paloták, nyaralók száma gombamódra szaporodott. A kezdetben gyér látogatottság' egyre gigantikusabb arányokat öltött úgy, hogy ma már mindegyik telep szinte városszámba menő épüleittö— 67 — .1