Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék fürdő és üdülőtelepei

bergi és Terianszko tavakhoz vezetnek. A Menguszfalvi völgyön át ké­nyelmesen juthat az 1500 méter magasban levő Poprádi-, s az 1961 méter magasban tükröződő Hincói-tóhoz. A Tátra magasabb régióit •kedvelők előtt, ott sorakozik a hatalmasabbnáí-hatalmasabb csúcsok tömege. Köztük a Bástya-, Sátán-, Tengerszem- és Tátra-csúcsok, me­lyek mindegyike eléri, vagy meghaladja a 2500, métert. Csorbatótól keletre, a Tátraaljban vezető Klotild-út mentén, az első nagyobb telep Felső-Hági. Ez 1085 méter magasságban, a Ba­tizfalvi-patak s a Klotild-út kereszteződésénél, véget nem érő feny­vesektől környezve épült. Védett fekvése különösen alkalmassá teszi az üdülésre. A Tátrát járó turisták egyik főállomása, mert innen viszony­lag könnyen közelíthetők meg a hegység érdekes csúcsai, az Oszterva, Kópa, Koncsiszta; tengerszemei közül a Poprádi-, Batizfalvi-, Jég- és Békás-tavak. L Felső-Hágitól 6-, a Csorbatótól 15 kilométernyire, ugyancsak a Klotild-út mentén, egy kedves fekvésű, téli és nyári magaslati gyógy­helyül kiválóan alkalmas füraőtelep villacsoportja ütközik ki a feny­vesek sűrűjéből. Az 1010 méter magasságban épült Tátra-Szép­I a k ez, mely balról a Felkai-, jobbról az Anna-víz mély ékvölgyé­vel van körülbástyázva. Hideggyógyvíz-intézete elsőrangú. Hegyi klí­mája és fürdője az idegrendszer és légzőszervek megbetege­déseinél, basedów-kórnál, maláriánál, sáp és vgörvélykórnál, - vala­mint a különféle betegségekből fölépültek utókúrájánál megbecsül­hetetlen. A nyári üdülők pompás sétaútjait, alhavasi legelőit, csilingelő fenyőtobozok millióitól terhes ozóndús erdőit-, virágos hegyolda­lait, görgőköves patakvölgyeit, szédítő ormait járhatják. A téli spor­tot kedvelőket kitűnő szánkó-, bobsleigh-, tobogján-, ród'li-pályák,! síelésre alkalmas hegyoldalak várják, öt kilométeres légtávlatban emel­kedik tőle a 2453 méter magas Szaíóki-icsúcs és a teleptől indul kŕ a Tátra szivébe vezető Felkai-út, melyen minden különösebb fáradság nélkül lehet följutni a Felkai-tengerszem partján álló Sziléziai-me­inedékházhoz, ;'ijninen a Hosszútóhoz, Lengyelnyereghez, a Felkaii-,, Bibircs és Viszoka 2000 métert meghaladó hómezős csúcsaira s akinek van bátorsága hozzá, ügyes vezetők kalauzolása mellett fölkúszhat "a Tátra legmagasabb ormára, a 2665 méter magas Gerfajchfalvi^ másként Ferenc József-csúcsra. Szépiáktól keíletre, a Tátna-masszivum közepén, ott, hol a Sze­pesség érdekes városkáiból: Poprádról, Felkáról, Szepes-Szo'mbatról, Mateócróí, Müchlenbachról, Erd'őfaluról vezető pompás országút a Klotild-úttal találkozik, egyszerre három fürdőtelepet is találunk: Ó­Uj- és AI só-Tátrafü redet. Szerző, ki zsenge gyermekkora óta bolyongója a Tátra vidéké­nek, még látta a ma kontinensi viszonyfatban is nagyszerű telepek villacsoportjait kinőni a földből. Még hosszú órákon gyalog rótta végig a telepekhez vezető utakat, melyeken ma villanyosok perqek alatt száguldanak egyik telepről a másikra. Évtizedek jötték-múltak. A szállodla-paloták, nyaralók száma gombamódra szaporodott. A kez­detben gyér látogatottság' egyre gigantikusabb arányokat öltött úgy, hogy ma már mindegyik telep szinte városszámba menő épüleittö­— 67 — .1

Next

/
Oldalképek
Tartalom