Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Isen készült el. 1939-ban a Hangya kö­telékébe lépett. A Hitelszövetkezet köny­velője Boriska László gkel. lelkész, a Fogy. Szövetkezeté pedig Szovkulics Győző ig. tanító. Az Egán által alap ?­tott szövetkezet a világháború alafit feloszlott. Fonód! Écsi Ágnes, Csallóközara­nyos. 1884-ben született és 1901-ben »ent férjhez Fonódi Rudolf főmér­nökhöz, aki a világháborúban hősi ha. Iáit halt. Az özvegy 1929-ben alapí­totta jelenlegi üzletét. Gyermekei: La­jos, Irén és Juliánná. Fotul Miklós áll. tanító, Rakasz. 1907­toen szül. Tiszakarácsonyfalván. A kép­zőt Ungváron végezte 1928-ban. Fükö­désének állomásai: Bilke, Dolha, Salánk, Beregkisfalud és Rakasz. Neje Fedor Erzsébet tanítónő, aki Eperjesen sze­rezte oklevelét 1933-ban. Jelenleg ő is 1 Rákászon működik. nemes Földes Gábor kereskedő, So­morja. 1903-ban stzül. Felbáron. Kö-j zépiskolába járt, azután a keresk. pá-i lyára lépett. 1939 elején alapította meg| mai üzletét. A MNP tagja. Atyja, Pál virág- és gyümölcskertész Gutoron. Frajem (Frajnovits) Simon gyári mes­ter, Alsóbisztra. 1897-ben szül. Szál-j doboson. Elődei már az 1700-as évek­ben telepedtek le Máramarosmegyében. 1925-ben a kövesligeti fűrésztelepre ke­rült, mint gyárvezető, 1932-ben pedig hasonló állást nyert az • alsóbisztrai fű­résztelepen. Keze alatt 80 alkalmazott dolgozik. 1917—18-ban katonai szolgá­latot teljesített. A cseh uralom alatt meg­őrizte nemzethűségét. Neje Einhorn Fá­ni. Gyermekei: Rozália, Gizella, Mihály, Háni, Márton, Izsák, Izidor és Sala­mon. Franki József volt kereskedő, Nagy-» magyar. Szakon szül. 1853-ban. Elő­ször Nagykeszin lett önálló kereskedő, 1900-ban pedig Nagymagyaron. 1927­ben elhunyt, s azóta özvegye, Ehrent­hál Fáni vezeti az üzletet. Gyermekei:) Miklós kereskedő és Regina férj. Hir­schmann Morné. Fried Mózes József birtokos, Ti­szahetény. Itt szül. 1860-ban. Önálló birtokos 20 m. holdon. Néhai feleséget Klein Antónia volt, gyermekei: Samu, Jenő, Berta, Rózsa, Szeréna, Heléna* és Bella. Fried Salamon gőzfürésztelep tulaj­donos, az izr. hitközség elnöke, Dom­bó. Itt szül. 1904-ben. Felsőkereskert delmit végzett Hamburgban, azután a* kereskedelmi pályára lépett. 1924-ben át­vette néhai édesapja két gőzfűrészelepéf mely 160—170 alkalmazottat foglalkoztat. Felesége Davidovics Margit, gyermekei; Róza, Éliás, Ludvig, Izidor és József. Friedmann Benjámin kereskedő, Ivá­nyi. 1904-ben szül. Ungtölgyesen. 1931­ben lett önálló kereskedő Iványiban. Felesége Markovics Rezsin, gyermekei; Móric, Rózsi, Béla és Jolánka. Friedmann Dávidné sz. Stern Róza. órás és ékszerész cég tulajdonosa, Ga­lánta. Az üzletet néhai első férje, Ka. hán Bernát alapította 1907-ben. ö maga is felszabadult órás. Fiai: Kahán Jenő­és Friedmann Simon. Jenő katonai szol­gálatot teljesítettek, mind a cseh, mind. a magyar hadseregben. Friedmann Dá­vidné az Izr. Jótékony Nőegylet pénztá­rosa volt. Friedmann Gyula szeszgyárvezető, Ba­lázsra. 1908-ban szül. Nagylomnicon. A késmárki középiskola elvégyzése utátt; gazdasági pályán működött és kiképez­te magát a szeszgyártásban. 1936 óta vezeti a balázsfai szeszgyárat. Neje; Weinberger Jolán. Gyermekei: Ernő és Gertrud. Atyja, F. Samu résztvett a vi­lágháborúban és mint 75 százalékos rokkant szerelt le. Nagyatyja, F. Adolf negyvennyolcas honvéd volt. Id. Frunyó István birtokos, Kürt. Itt szül. 1880-ban. A Világháborúban az orosz fronton küzdött és Przemysl elestével hadifogságba került, melybea 67 hónapig sínylődött. 1920-ban lett önálló gazda 9 holdon és birtokát azóta megkétszerezte. Községi képviselő, a.. MNP tagja. Neje Kanicska Mária, gyer­mekei; Gizella férj. Pócs Sándorné és István, aki atyja birtokát vezeti (Fele­sége Nagy Margit, fia Ernő). Friedmann Izrael szatócs, Borhalom. 1874-ben szül. Kelecsényben. Iskolázása, után szülei mellett gazdálkodott, 1903­ban lett önálló gazda 12 k. holdon. Szatócsüzletét 1932-ben alapította, a ve­je vezeti. Jelenleg nincs birtoka. 1915­től végígküzdötte a világháborút az orosz fronton és egyszer megsebesült. 1923-ban gyermekei egyszer a magyar Himnuszt énekelték és ezért a csehek, elvették italmérési és trafik jogukat. — 54 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom