Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Erdélyi Aurél volt állomási elöljáró, Szentmiklós. 1865-ben született Kak­szentmártonban. Tizenhét évig állott va­súti szolgálatban és 1907-ben. mint az alsóhomoródi állomás főnöke tragikus hirtelenséggel meghalt, özvegye, Fenczik Anna. aki gkat. tanitói családból szár­mazik, ezután Szentmiklóson telepedett le. Sokat áldoz jótékony célokra, ma­gyarságáért sok kellemetlenséget okoz­tak neki a csehek. Erdélyi Ágoston gazdálkodó, Zsigárd. Itt született 1876-ban régi nemesi törzs­ből. Családjából származik dr. Erdélyi Gyula László egyet, tanár és dr. Erdélyi Alajos budapesti tanár. 1920-ban lett önálló gazda az ősi családi birtokon, amely 40 hold terjedelmű. 1914-ben had­bavonult, az orosz fronton harcolt és 1914 szeptemberében hadifogságba ju­tptt. 1920 juliusában tért vissza. A köz­ség vezetésében 1912 óta szerepel. Volt esküdt, majd törvénybiró. 1932 óta köz­ségi pénztárnok. A Fogy. Szöv. elnöke, a Hitelszöv. pénztárosa. A megszállás alatt hazafias magatartást tanusitott, a ker. szoc. párt volt elnöke és az Egy. Magyar Párt ügyvezetője. Neje Lehner Katalin. Erdélyi József gazdálkodó, Csilizrad­vány. 1889-ben született Budapesten. 1913 óta önálló gazda, mai birtoka 30 k. hold 1917— 18-ban 9. szolgálatot tel­jesített a i9. gy. e. kötelékében. A Szö­vetkezetnek 15 éve alelnöke és pénztárosa, a rk. iskola gondnoka. Ne­je nemes Takács Róza, gyermekei: Ko­vács Gyula és Ferenc. Erdős Ignác volt kincstári erdész, Kő­rösmező- Itt született 1871-ben. Nagy­szőllősön járt középiskolába, az erdé szeti szakvizsgát Liptószentmiklóson tet­te le, azután kincstári szolgálatba lepett. Állandóan Kőrösmezőn működött. Ha­zafias magatartása miatt egyszer el kel­lett menekülnie. 1929-ben elhunyt. Ne­je Holczer Ilona, gyermekei: Jenke férj. dr. Králik Sándorné, Ilona áll. tanító­nő, Béla gyógyszerész és Mária. Erdős Móric gazdálkodó, Királyfia­karcsa. Itt született 1895-ben régi ne­mesi családból. Hosszabb ideig szülei mellett gazdálkodott, 1935-ben lett ön-' álló, mai birtoka 18 m. hold. 1915-től a háború végéig a román és orosz fron­ton harcolt. Kitüntetései: kisezüst (é? bronz v. é., Kcsk. Községi képviselő, a M. N. P. és a rk. egyháztanács tagt­ja. Neje Komáromy Julianna, gyerme­kei: Irén, Mariska, Erzsébet, Béla é"" József. Bátyja, Péter hősi halált halt. Erős Ferenc kereskedő, Ögyalia. - ­1898-ban született Baján. Iskolázása u­tán kitanulta a szabóipart, mint segéd Nyítrán dolgozott. 1923-ban önáiló mes­ter lelt ögya'Ján, majd - egészségi ok­ból kereskedő iett. Úzlete 1939 május óta saját házában van. 1916—18-ban mint árkászőrvezető az olasz fronton küzdött, egyszer megsebesült. A bronz v. é. és Kcsk tulajdonosa. A M. N. P^ tagja volt és a magyar kuituráért sokat telt a megszállás alatt. Az ipartestület elnöke. Neje Szalay Erzsébet, két gyer­meke: Lajos és Ilona meghalt. Testvé­rei: Lajos és Béla hősi halált haltak, Gyula fivére íooO/o-os hadirokkant. Erőss Zoltán szabó m., Csallókörnyék. 1908-ban szöletett Dercsikén ősi nemesi családból. Kitanulva szakmáját, mint se­géd Komáromban, Kassán, Nagyszőlő­sön és Somorján dolgozott. 1932-ben önállósította magát. A M. N. P. tagja, amegszáliás alatt hazafias magatartást tanusitott. A Baross-Szövetség tagja. Ne je Pápay Julianna, gyermekei: Baiogh Tibor, Erőss Ernő és Magdolna. Fe­leségének első férje, Balogh József hősi halált halt. Ernyei Jakab ny. ig. tanitói, Guta. 1877-ben született Ungnyárádon. Tanul­mányait Budapesten végezte és okleve­lét 1900-ban kapta. Több helyen mű­ködött, 1920-ban került Gutára, 1926­ban nevezték ki igazgatóvá és 1937-ben nyugalomba vonult. Végigküzdötte a vi­lágháborút az orosz fronton, több kitün tetést kapott és mint szakaszvezető rzerelí: le. Neje We'.sz Fáni, gyermekei: Zelma férj. Vogelmann Mórné, Ilona és Károly. A megszállás alatt hazafias ma­gatartást tanusitott. Ersztenyuk Mihály áll. igazg.-tanitó, Tiszaborkut. 1911-ben született Rahón. Munkácson érettségizett és ott szerezte tanitói oklevelét is 1934-ben. Több he­lyen működött és 1939-ben nevezték ki igazgatóvá Tiszaborkuton. A csehek hazafias magatartása miatt hadbíróság elé állították és bebörtönözték. Leven­tefőoktató. Éliás Ábrahám kereskedő, Alsósze­listye. 1878-ban született Velétén, ahoï elődei már az 1700-as években tele­— 46 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom