Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

mesi családból. A képzőt Pozsonyban végezte. Pedagógiai működését Tárnokon kezdte. 1901 — 1921-ig Bősön volt kántortanító, majd 39 évi áldásos m«ködés után nyugalomba vonult. A közéletben nagy szerepet játszott, volt tűzoltóparancsnok. A megszállás alatt hazafias magatartást tanúsított. 1938-ban hunyt el. Öccse, András hősi f halált halt. Dunaszerdahelyi Ipartestület. 1925-ben alakult és azóta Srenker Lajos az elnöke. Bérelt heiyiségben mükö.dik. Kb. 1600 tagja van. Alelnök: Kornfeld Ármin kereskedő, pénztáros és tittkár:< Bohus' Géza. Dunaszerdahelyi Társaskör. 1908-ban alakult bérelt helyiségben. Kezdettől fogva kulturális előadásokat rendez magyar szellemben. A cseh uralom alatt is küzdött a magyar eszmékért. Anyagilag és erköicsileg támogatja a felállítandó középiskola tervének megvalósítását. Einök dr. Kozma Róbert orvos, titkár Csernyei Sándor vizsg. fogász. Többszáz tagja van. Durányik Béla áll. tanitó, Nagyrákóc. 1914-ben született Remenyineben. A képzőt Ungváron végezte. Pedagógiai működését 1933-ban kezdte el Kisrákócon, majd ölyvösön és Alsósárodon tanított. 1939-ben került Nagyrákócra. Felesége Turek Irén. Durányik István áll. tanitó, Nagyrákóc. 1912-ben született Remenyineben. Iskoláit Eperjesen végezte, okieveiét — 1931-ben kapta. Működésének állomáshelyei: Koporu, Aisósárod, Felsőveresmart, Nagyrákóc. Neje: Szlonivecz Ilona, leánya: Mária-Natália. Durnevics Fedor gkat. lelkész, Kisszolyva—Szkotarszka. 1904-ben született Latorcafőn. Munkácson érettségizett, a teológiát Ungváron végezte. 1933-ban nyerte el a kisszolyvai gkat. paróchiát. A Fogy. Szövetkezet könyvelője volt. a Hitelszöv. ig. tagja. Neje Jenkovszkv Ilona, gyermekei: Georgina és Sándor. Durnicsevics Fedor gazdálkodó és malomtulajdonos, Ökörmező. 1888-ban született Hosszumezőn. Apjától vette át a malmot és 1937-ben újjáalakította. 13 holdas birtoka is van. 1913—27-iig Amerikában élt, de megőrizte magyarságát. Neje Csendrea Zsófia, gyermekei: László és Mária. Duschnitz Jenő erdôkezçlôségi vezető, Polena. 1899-ben született Szaláncon. Alsókubinban érettségizett a ke' reskedelmi akadémián. 1917-ben hadbavonult, tisztiiskolát végzett, azután súlyosan megbetegedett. 1918-ban rokkanttá nyilvánították és mint zászlós szerelt le. A liptórózsahegyi cellulosegyár tisztviselője lett, majd németországi tanulmányútra ment. Később Gölnicbányára, majd a lengye'országi Nadvornára került mint erdőkezelő szakember. Az után Pozsonyban működött egy élelmiszergyárban, 1937-ben a Szolyva RT. kötelékébe lépett és átvette a polenai erdőkezelőség vezetését. Neje Drexleí Aranka, leánya: Vera. Dzámka Ferenc gazdálkodó, községi bíró, Dunkófalva. Itt született 1884-ben Önálió gazda 8 hold birtokkal. Volt községi elöljáró, a Hitelszövetkezet ig. tagja, 1939 márciusa óta községi bíró. Nős, nyolc gyermeke van: Ferenc. János, László, István, Mihály, Péter, Hona és András. Dzurocsik Mihály gkat. lelkész. — Sztrojna (Malmos). 1900-ban született Gorondon. A középiskolát Munkácson, a teológiát Ungváron végezte. 1927ben szentelték pappá. Négy évig Aisószinevéren működött, 1931 óta adminisztrátor Sztrojnán. Filiák: Cernik és'Brusztov. A Fogy. Szövetkezet ügyvezetője, a szolyvai haiász- és vadásztársaság pénztárosa. Neje Kolbász Magda, gyermekei Konstantin és Márta. Dzsurdzsa János Hangya-üzletvezető, Bustvaháza. 1912-ben született Técsőn. Itt elvégezte a polgári iskolát, azután a keresk. pályára lépett. 1939-beii Hangya-üzletvezető lett Bustyaházán. A megszállás alatt megtartotta magyarságát. Egán Hitelszövetkezet — Alsóverecke. 1899-ben alakult. A háború alatt és az ezt követő években 1924-ig szünetelt, 1924-ben uj életre keit. Jelenlegi elnöke Scsereczky László. Alaptőkéje 340.000 cseh korona. Alelnök : Kuzách Mihály, vál. tagok : Cliálosz János és Csákavi, Ferenc. A Hitelszövetkezet a közeljövőben kulturházat építtet nagynevű alapítója, Egán Ede emlékezetére. Eggenberger Ferenc ny. Máv váltókezelő, gazdálkodó, Huszt, itt született1858-ban. Katonai szolgálata után —