Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Tisza völgye

ujabb" kanyarba kanyarítja a sziklafal. A Lascinki-patak torkolátáig igy ismétlődik háromszor egymásután. Most azt hisszük, a Tiszavölgy legszűkebb részébe kerültünk, hol a lomberdővel fedett kúpos hegyhátak börtönbe zárják a folyót és még rá sem érünk elmélkedni afölött, hogy ugyan mikor, melyik geo­logikái korban, gigászi hatások alatt repedt szét itt a föld kérge és alkotta ezt a hosszú völgyszorost, vagy a denudatív-erők tördelő, kop­tató, hordó munkája parányonkint mélyítette ki, mikor már is egy má­sik híd karolja át a szurdokot. Mintha útszéli őr lenne, a viadukt előtt magasba szökő jegenye­fenyő ácsorog és messziről figyelmezteti a völgyjárót a csaknem de­rékszögben megtörő fordulatra. A kilátás korlátolt. Bármerre tekint­sünk, csak hegyet, hegyet és eget látunk. Bolyhosbársonynak látszó er­dőfoltokat, üdezöld fűvel nőtt tisztásokat. Rövid; erősen hajló vaskor­látos útszakaszokat, s hogy nem kerültünk zsákutcába, melyből kiju­tás nincs, csak vissza, azt hihetővé teszik a táviróoszlopok, melyek hu­zalja úgy zeng a magasban, mint a hárfa húrja. A B e r I [a bjársi völgyön túl, egyfelől a Sóimul 1278 méteres csúccsal tornyosuló tömege, másfelől a Kamen-KIewka erőteljes lesza­kadása, északi irányától egy hatalmas kanyarba terelik a folyót, mely csak Rahónál tud' kiszabadulni az erdős hegyfalak börtönéből. A Ra­hói-völgy, bár a legszélesebb részében sem több egy kilométernél, a hosszú szurdok után a szemlélő előtt sokkal szélesebbnek, szaba­dabbnak tünjk föl. A háttérben, magas hegyek lánca alatt, Rahó épü­letcsoportjai látszanak és innen nem sokat kell már gyalogolnunk, hogy beérkezzünk a csinos külsejű városka főutcájába. Rahó a Felső-Tiszavölgy legforgalmasabb községe. Valóságos főváros a környező falvacskákhoz képest. Főutcája kisvárosi jellegű De a forgalma nagyobb. Utcáin, üzleteiben, csak úgy pezseg az élet­Autók, autóbuszok, motorkerékpárok érik egymást. A járdákon, utca­testeken, sürög-forog a nép: alkalmi árusok, nyaralók, átvonuló ter­mészetjárók. A Főutca középtáján álló két emeletes turistapalotája lát­ványosság. Emeletein olcsóbb és drágább szobák sora. Klubhelyisé­gek, könyvtár, fényképező műterem. Földszintjén üzletek. 100 szemé­lyes vendéglő. 400 üléses vetítőkamrás előadóterem. Nincs a csonka­hazában még egy hozzá fogható turistaház. A község magánházai­ban olcsó szobák. Jó ellátás. Környékén szebbnél-szebb kirándulási pon­tok. Közelebbi túrák a két Tisza összefolyása, a Dumen, (1391 m.), Berlábási-völgy, Mencul, (1380 m.) Biüni-szurdbk, Borkút; távolábbiak: Körösmező, Fekete Tisza forrása, Svidovec-csoport, Bliznica (1883 m.), Tatulska (1774 m.), Okola-havas (1245 m.), Tatárhágó (831 m.), Fehér tisza völgye, Bogdán, Hoverla- és Bogdán klauzurák, Csorna-Hora-cso­port, Hoverla (2058 m.), Pietrosz (2022 m.). Mindez 10—40 kilométer körzetben. A Tisza partja nyüzsgő mozgalmasság. A vízen az induló, indu­lásra keszen álló tutajok hosszú sora. Az egyiket toronymagas szálfák­ból most ácsolják. A másikra hordják a fürészárut. Sürgés-forgás min­denfelé. A parton temérdek zsindely köteg. Máglyákba rakott desz­ka, léc. És ami legtöbb: végeláthatatlan hosszú vonalon ezernyi-ezer köbméter bükkhasáb. — 608 ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom