Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék vízrendszere,fürdő és üdülőtelepei

ugyancsak jobboldali vizei még Kassa alatt a M i s z I o k a -, TornyosNémetinél a Szakáfy; Ongánál a Mán ta- és B á r s o n y o s-patak. Baloldöli mellékvizei Abosnál a Szvinka Alsó-Hutkánáí a Tárca és Zsadánynál az Ó s v a. ' A Sajó Gömörmegyében, a Fabova-hegy oldalában 1294 méter magasságban ered'. Hossza 160 kilométer. Bánrévéig észak-deli főiirányban rohan. Útjában Dobsinát, Rozsnyót, Pelsücöt, Tornaíját érinti. Rozsnyó és Peísüc között a Szilicei- és Pefsüci mészkőfensík' meredeken aláeső falait választja el egymástól. Bánrévénél kelet-; délkeleti főirányt vesz s miután egyesül a Hernáddal, Sajó-Kesznyétennél ömlik a Tiszába. Esése forrásától torkolatáig 1194 méter. Ennek zöme Tornaijáig terjedő felsőfolyására esik. Gazdag vízhálózatának nevezetesebb tagjai: Pelsücnél a C šetri e k, Tornaijánál a Murányi fennsíkról lefutó M u rá n y; a Tersztye oldalából eredő Tu r ó c; a Vepor-hegység hasonnevű csúcsárról, 1275 iméter magasságból lerohanó Ri m a, mely mielőtt Bánrévénél beleíömlene a Sajóba, a T i; s z o I c -, Rimoc-, G o r t v a - és Botkapatakok. vizeivel bővül. Végül Borsodmegye terü.eíén a Sajó jobboldali mellékvizei a Hartgony; a Bükk hegység- vizeit szállító Csermely, Szilvás, Ko n dó és S z i n v a-patak. A Bükk-hegység északi ágában Apátfalva fölött ered az Eger, mely Füzesabonyig déli, ettől kezdve keleti irányban szeli Hevesiriegye keleti részét. Hossza 68 kilométer. Útjában Eger, Maklár, Füzes

1* abony, Egerfarmos községeket érinti és Poroszló alatt ömlik a Tiszába. Mellékfolyói a Tarkányi, Ostorosi és Ka n y a-patak. A Hevesmegye területén eredő Laszkó- és a Jász-Nag'y-KunSzolnok vármegyén átfutó T a r n a, a Mátra-hegység

1 vizeit szállítja a Tiszába. Ez utóbbi mellékpatakjai a Tarnóca-, a Bene-, Mérges-, Nagy-, Gyöngyös- és Ágai-patakok. A Tisza mellékvizei közül megemlítjük végül a Nógrádmegyében, a Medves déli oldalában 628 méter magasságban eredő ZagyV á t, mely Jászberény határában veszi magába az előbb említett Tárnát. Említésre méltóbb mellékpatakjai: a Mindszenti-, D o-^ r o g h á z i -, M a c o n k a i -, Salgótarjáni-, Báti- és Sámsonháza i-patakok. A Felvidéknek vízrajzilag igen érdékes két folyója a D u n a!j e c és a Poprád. A Dunajec Árvamegye északi részében, a régi galíciai határon, a Liptói mészhavasok Vofovec csúcsától keletre ered. Fridmanntól-Scsavnicáig Szepesmegye északi határát alkotva, töri át a Pienini-hegyséa szikíaóriásait, majd hirtelen fordulattal északi irányt vesz, hogy mintegy 120 kilométeres út után, Opatowiccel szemben ve^se magát a V i s z t u I á b a. ; A Poprád a Magas-Tátrában, a Poprádi-tó nevű tengerszemből ered

1 s a csodálatos szépségű Menguszfalvi völgyön át rohan le a Szepesi-medencébe. Útjában a Tátrából, Szepesi-Maguráíbol,. Bélai mészkőhavasokból, Lőcse-Lublói-hegységből eredő patakok tömegévei bővül. Nagyobb baloldali patakjai a Szoliszkó-tengerszemből kifolyó s a Csorba-tó, illetőleg az odavezető fogaskerekű vasút közelében lefutó K i Si - P o p r á d ; a B a t i z f a I v i -, V á b a - és V örö s-patakokkal bővült Fe lka; a Mateócnál torkoló Anna-vize; a — 53 — .1