Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Rutén föld néhány statisztiaki adata

pléni és ungi határhegyek erdőségei. Emellett intenzív a rét és legelp gazdálkodás is. E kettő együttvéve csaknem negyedrészét köti le a területnek. A íoniosabb szántóföldi termenyek termelet e 8. sz. A termény neve bevetett terület k. hold %-ban Átlagter­més holdan­kint 1919. ápr. 4-én visszanyert területen 8. sz. A termény neve bevetett terület k. hold %-ban Átlagter­més holdan­kint & •• bevetett ter. hold Együtt Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Burgonya Tak. répa Káposzta 31 093 31.623 14.585 41.799 63,272 64.364 1.434 1 863 108 10-9 ro 14-5 219 22'3 0-5 0'6 5'8 5"9 5'8 6 1 7 2 40-4 89'1 73-4 8.202 7.548. 1 396 6.755 9.428 6,412 . 876 584 39295 39171 5991 48553 72 700 70776 2310 2447 A két időben történt területrész részösszegeit egyesítve, látjuk, hogy az összesen 2,120,732 kat. holdat tesz ki, melyből a terméketlen terület 49,179 kat. hold. A területet borító hegyvidék jellegéből és tengerszinti magasságá­ból eredő hőmérséki viszonyaiból folyik', hogy a szántóterületnek kb. csak a negyede több meleget kivánó kalászos, míg a legnagyobb területet a tengeri és burgonya köti le. Feltűnő jelenség, hogy a hol­dankinti termésátlag a rutén területen jelentékenyen kevesebb, mint a trianoni országrészben, ami egyébként a földek magasabb fekvésé­ben, főleg pedigi kisoványodásában feli magyarázatát. Igy a búzánál 25.6-, rozsnál 15.7-, zabnál 21.7-, tengerinél 21.7 °/o csökkenést mutat. . „, 9. sz. A gyümölcsfa neme márc. 15-18-án visszanyert területen drb. 1000 k. holdon ápr. 4-én visszanyert területen drb. Együtt Almafa 741.580 382'9 72.423 814003 Körtefa 109 992 56 P 1 1.218 121210 Cseresznyefa 61,627 - 31-8 7.346 68973 Meggyfa 17,745 ľ 9 2 1.923 19658 Szilvafa 473.567 244-5 53.742 527309 Ringlófa 297.805 148 6 26.296 314101 Kajszibarack 12 898 67 1.420 14318 Őszibarack 11.299 5'8 1.372 12671 Diófa 75.487 39-0 8,430 83910 Összesen : 1,792.000 184,170 1,976.170 Kárpátalja területének csak egyes déli völgyei és az Alföldhöz kö­zelebb eső-, csekélyebb magasságú részei alkalmasak a gyümölcs­— 567 — 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom