Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék vízrendszere,fürdő és üdülőtelepei

patakjait, köztük mint legjelesebbeket, a M o s s ó c-, N e c p á I-, S z k I a b i n a- és V r i c k ó-patakok vizét szállítja a Vágba. A trencséni szakaszban jelentékenyebb patakok a Rajcsanka, Beszterce, B e 1

1 u s és T e p I i c s k a. Nyitramegyében a Facskóihágó alatt eredő Nyitra, mely a számtalan apró forrás és patak) mellett, az említésre érdemes Belanka, Bebrava, R a dosna, Csetenke patakkal, valamint a Z s it va folyóval bővülve, viszi vizét a Vág-D u n á ba. A Vág völgyének és vízkörnyékének b e k a fa n do Z á sa soha el nem felejthető szépségekkel jutalmazza a vándort. A liptómegyei szakaszban, a Fehér- és Fekete-Vág forrásvidékén, a Furkota-, Koprovaés Hlinská völgyekből kiemelkedő Magas-Kriván csoportjában, ott vannak a Magas-Tátra remek tengerszemei: a T e r i a n s z k ó-, Wahlenbergi-Zöld- és F u r k o t a-tavak. Kissé lejebb, Nagymagyarország egyik legismertebb csodakörnyezetü tençerszeme, a Csorba-tó. A Koprová és Béla patak völgyében végighaladó, szinte elbűvölve áll meg az egymásra halmozódó szépségek láttán. A Rózsahegy-Alsókubini úton haladó vándort Likava romjainak, majd az Árva folyó szűk völgyéből szédítő magasba kapaszkodó Árva várának és környékének: szépsége állítja meg. Turóc határán, a Kis-Fátra egyik óriásának, az 1608 méterre kapaszkodó Sztochnak déli oldalából fakadó S u t t ó 40 méter magas vízesése-, a Turóczi-medence szélén gunnyasztó Szklabina, Blatnica, Turóc és Znió vár romjai-, a Turóc-tréncséni határom, a borzalmasságaiban fenséges Sztrecséni-szoros, benne Óvár, lejebb a szédítő sziklatornyok ormára épült Sztrecsén festői romjainak szemlélése töltik meg szépségekkel a lelket, - Budatinnál, a Vág völgy híres várláncának eme elsőtagjával, a végmenti várromok egész sorát találjuk. Itt Hricsót, lejebb Bittsét, a fantasztikus kőalakzatokkal, a dénudáció eme csodáival telerakott Szulyói völgy végében Szulyót; a Manin hajlatánál Vág Podhrágyot, majd Lednicet, Oroszlánkőt, a felvidéki várak királyát, Trencsént; a megye déli határán kiszélesedő Vágvö.'gy szélén a magas kőszálra települt Beckót s nem messze tőle, de már Nyitramegye földjén Csejthét és a Brezovai-hegység lábánál Jókőt. A Nyitra völgyében járó ne mulassza el megtekinteni a KisMagura déli nyúlványán trónoló Bajmóc csodavárát, mely eredeti szépségében büszkélkedik a szemlélő előtt és lejebb, a Zobor közelében az ősi Nyitrát, mely a történelmi események egész halmazára emiékezteti a vándort c) A Garam vízkörnyéke. Anyafolyója a Garam. Gömörmegye északi részében, a hatalmas kiterejdésü vízválasztó Királyhegy délkeleti tövében, Telgárt község határában, 960 méter tengerszinti magasságban ered. Besztercebányáig délnyugati főirányban halad. Itt hirtelen délre fordul, hogy Zólyolmnál ismét csaknem derékszögű irányt változtasson és a Barsmegyécen fekvő Garamszentkeresztig nyugati, ettől a Garamsíkság

1 északi széfen álló Talmácsig délnyugati, majd délkelet-déli irányban folyva, Esztergomnál vigye környékének

1 vizeit a Dunába. _ 49 _ 4